Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-24
XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 177 nem nyerne semmivel több hatalmat, mint a melyet mint alkotmányos király hazánk felett gyakorol; sem Ausztria népeinek érdekében. Sőt miután az ónállás, melylyel Magyarország saját ügyeit kormányozza, a birodalom másik felének hasonló állását föltételezi: biztosan előre látható, hogy saját jogaink védelmében Ausztria alkotmányos népeinek támogatására számolhatunk, mindaddig, mig az a birodalom hatalmának és érdekének veszélyeztetése nélkül lehetséges. Tagadhatlan, hogy ez utóbbi tekintet Ausztria népei előtt nagy fontossággal bir. Nem csak a természetes önérzet, melyért semmi nép az egyszer elfoglalt állásból lejebb szállni nem akar, de a birodalom anyagi érdekei, melyek annak hatalmi állásával a legszorosabb kapcsolatban állanak, megmagyarázzák, hogy Ausztria népei e tekintetnek minden egyebet alárendelnek; csak egy van, mit azok, kik ezt kiemelve, ebből érdekeink ellentétét akarják kimagyarázni, elfelejtenek, s ez az, hogy azon percztől fogva, midőn a birodalom mindkét fele alkotmánynyal bir, s Magyarország befolyása a birodalom közös ügyeibe biztosítva van, e részben is a legnagyobb érdekegység létezik. Kétségtelen, hogy ez eddig nem volt igy, s hogy a birodalom hatalmi állásának, melynek fentartásáért e nemzet annyiszor ontotta vérét, hazánkban nem nagy fontosság tulajdoníttatott. (Zajos helyeslés.) Miután a birodalom hatalmi állása nem csak nem Magyarország érdekében, de sokszor ellenünk használtatott, s a tapasztalás azt mutatja, hogy alkotmányunkat soha nagyobb veszélyek nem fenyegették, mint valahányszor a birodalom külső megtámadásoktól biztosnak érzé magát. természetes, ha ezen ország a birodalom hatalmi állásáért nem lelkesült; sőt ha egyesekben azon meggyőződés támadt, hogy a birodalom hatalmi állásának fentartása nem fekszik érdekünkben; de épen oly bizonyos az, hogy mihelyt e természetelleni helyzet megváltozik, meg fog változni az állás is, melyet nemzetünk e tekintetben elfoglalt. Mert miután azon kapcsokat, melyek e hazát a birodalom tartományaival a sanctio pragmatica értelmében összekötik, felbontani nem akarjuk, s mig ezen viszony megmarad, az állás, melyet nem zetünk Európa népei közt elfoglal, a birodalom hatalmi állásától függ. Miután ennek fentartása anyagi érdekeinkkel is a legszorosabb kapcsolatban áll, s ha a múltra tekintünk, nemzetünk e hatalmi állás megszerzéséért legalább ép annyit tett, mint a birodalom bármel) más népe, s ha a jövőre hazánkat, főkép a keleti kérdés megoldásánál legalább ép annyi veszély fenyegeti, mint a birodalom bármely más részét: én nem láthatom át, miért viseltetnék nemzetünk a birodalom hatalmi állása iránt kevesebb KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. 1. érdekkel, mint más nemzetek azon viszonyok iránt, melyek külső állásuk felett határozók. Legyen az önzés, melyet elleneink szemünkre hánynak, mégnagyobb; legyen a szívósság, melylyel alkotmányunkhoz ragaszkodunk, még oly kíméletlen ; legyen nemzeti büszkeségünk még oly határtalan: azon pillanatban, melyben a birodalom közös ügyeinek kormányzására a hazánkat megillető befolyás megadatott, s biztonságot nyertünk az iránt, hogy a birodalom hatalmi állása saját önállásunkat s alkotmányunkat veszélyekkel nem fenyegeti; mindazon tulajdonok, melyeket elleneink szemünkre hánynak, csak azon erélyt fogják nevelni, melylyel a birodalom hatalmi állását védjük, s a magyar nemzet, épen mert büszke, nem i fogja tűrni, hogy a birodalom, melynek felét képezi, I gy en g e legyen. (Helyeslés.) Nem, mert a nemzet nagylelkűsége, melyre, valahányszor arra szükség van, mindig hivatkoznak, ezt ugy hozza magával; nem, mert a magyar nép áldozatokra kész; de mert érdekei kívánják, s most századunkban nincsen nép, mely legfontosabb érdekeinek nagy áldozaí tokát hozni kész ne volna. Áldozatokról szóltam , — nem akarok félreértetni. Meggyőződésem szerint a magyar nemzet kész vérével és vagyonával áldozni királyáért és a hazáért, de nem készül áldozatot hozni alkotmányából; s ami engem illet, ez saját érzelmem is. Nem látom át, miért kellene a birodalom hatalmi állásának fenntartására mindig csak Magyarországnak áldozni, miért kellene a magyar nemzetnek többet áldozni, mint másnak, miért nem követelhetne saját érdekében ő is áldozatokat másoktól ; s mert ezt nem látom át, nem is érzem magamat feljogosítva, hogy hazám alkotmányos ér| dekeit, nemzeti önállásunkat, bármily érdeknek fel| áldozzam. (Helyeslés.) Azonkívül a kegyelet, melylyel egy rég fenn| állott, birodalom iránt viseltetünk, azon felebaráti J szeretet, melylyel saját érdekeinket másokért föláldozzuk, nem is azon alap, melyen egy nagy biro| dalom hatalma felépülhet. Mi, kiket Magyarország népe, és nem más vá| lasztatott képviselőiül, csak Magyarország érdekeit j s nem másokat tarthatunk szemünk előtt. Első kötelességünk tehát követelni hazánk | számára mindazon önállást, melyet nemzetünk törvényeink értelmében igényelhet, s mindazon szabadságot, mely Európa egyik legrégibb alkotmányos népét megilleti; (Helyeslés.) kötelességünk követelni, hogy miután Magyarország soha a birodalomnak alávetett tartománya nem volt, hanem az 1791. törvényértehnéj ben szabad,külön alkotmánynyal bíró ország, hai zánk számára a kellő befolyás biztosíttassék mind23
