Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-21

XXI. OKSZÁGOS ÜLÉS. 151 másodszor a katonaság, hatalmával visszaélve, párthoz szegődött; harmadszor a megyei és városi hivatalnokok sáskaserege (Derültség), tekintélyével visszaélve s ezt a mérlegbe vetve, korteskedett. Én mindezeket félrevetve, csak azt kérdem b. Eöt­vössel a háztól, voltak-e egyének, kik a szabad választás jogának gyakorlatától elüttettek ? Igenis voltak, még pedig 110-en. Én, ki az iratokat vé­gig hallgattam, s minden alkalommal a törvény­hez hiven ragaszkodom, a megsemmisítésre sza­vazok. Csengery Imre : Nem szólanék a tárgyhoz, ha az* igazoló bizottság véleményét, ugy, mint az itt előterjesztetett, egészen osztanám; de mivel ezt egészen nem oszthatom, a szavazás előtt kénytelen vagyok véleményemet előadni. (Halljuk!) A bi­zottság az általa javasolt vizsgálatot csupán a kér­déses 110 visszautasított szavazó egyén irányában véleményezi eszközlendőnek, a többi körülményre nézve pedig azt mondja, hogy nincs annyira ok­adatolva, hogy a vizsgálat alapjául szolgálhatna. Én az állandó igazoló bizottságnak ezen vélemé­nyében nem osztozhatom; s megvallom, azon két körülményre vonatkozólag, melyet az előttem szó­lók is felhoztak, nevezetesen egyrészt a proviso­rius hivatalnokok beavatkozása, másrészt a kato­nai erőnek is merőben pártérdek melletti felhasz­náltatására vonatkozólag, oly adatok is hozattak fel a folyamodók által, melyekre azt mondani, hogy még a vizsgálatra sem nyújtanak elegendő alapot, nem lehet. (Helyeslés.) Valahányszor én a provisorius hivatalnokoknak ennyire bebizonyult beavatkozását látom, a legkisebb, a mit tehetek, ha a vizsgálatra szavazok. Nagyon megkülönböz­tetem én a szabad választás alapján választott tiszt­viselőket, az 1861-diki országgyűlésnek, s az ugyanakkor feloszlatott megyék romjain, a sza­bad választással ellentétesen előállított hivatalno­koktól. Még a szabadon választott tisztviselöknek törvényen kivüli befolyását sem szeretem; de kü­lönösen ott, a hol egy provisorius hivatalnok be­avatkozása ennyire igazoltatik előttem, óvakodnom kell, ha nem is a jelen, de a jövendő tekintetében. (Elénk helyeslés.) Ha a t. képviselőház ily beavat­kozásokat elnéz és ezekre nézve még a vizsgálatot sem rendeli el, nagyon félek, hogy a mennyiben a jövendő Isten kezében van, ezen az alapon, nem mondom, lesz, de lehet egybeállítható egy oly képviselőház, melynek határozatai a nemzet jogaira nézve igen veszélyesek lehetnek. (Helyeslés.) E két körülményt is olyannak látom, melyre a vizsgála­tot ki kell terjeszteni. Én tehát az osztály vélemé­nyét azzal a hozzátoldással pártolom, hogy a vizs­gálat ne csak a bizottság által felhozott körülmé­nyekre, de egyátalában az egész panaszra kiter­jesztessék. (Helyes! helyes!) * Várady Gábor: Előttem szóló képviselőtár­sam előadásának csupán azon részére, hogy az ál­landó igazoló bizottság csupán azon oknál fogva véleményezte a vizsgálatot, mert 110 szavazó sza­vazati jogától megfosztatott, vagyok bátor meg­jegyezni , hogy ezt nem csupán ezen egy oknál fogva tette, hanem annak kiderítése végett is, va­jon nem a megsemisitett összeírás nyomán történt-e a szavazás. Nagy Ignácz: T. ház ! Sok oldalról megtá­madtatott a háznak az igazolás körüli eljárása. Én részemről ebben a tárgyban nem akarok véleményt mondani, csak azt mondom, t. ház , hogy minden hatalom és igy az országgyűlés felett is, két nagy erkölcsi hatalom létezik, az egyik a közvélemény, a másik pedig annak hű követője, a történelem, mely jelent és jövőt megírni, és felettünk is Ítéletet fog hozni. Én részemről soha semmi pártérdekből nem indultam ki, valahányszor arról volt szó, hogy az e g , yi^» va gy niásik képviselőtársam választása fe­lett Ítéljünk; most sem indulok ki azon nézetből, hogy kicsoda az a képviselő , kinek választása fe­lett ítéletet akarunk hozni, hanem csak azt kér­dem, a mit már előttem szóló is említett, hogy t. i. megsértetett-e egyik vagy másik szavazónak joga. Itt, mint többször haliám említtetni, nincs kétség, hogy 110 szavazó szavazási jogától megfosztatott. Szerintem ez és azon másik körülmény, hogy a ka­tonaság is befolyt a választásra, de legfőképen, hogy a hivatalnokok kétségtelenül visszaéltek ha­talmokkal, oly fontos . hogy nem a vizsgálat, ha­nem a meg'semmisítés mellett szavazok. (Zaj. Sza­vazzunk !) Bánó József: Elállók a szótól. Elnök : T. ház! Három felé oszlanak a véle­mények, t. i. az osztály véleményének elfogadása vagyis a vizsgálat, a megsemmisítés, és az igazolás. Mindenekelőtt az osztály véleményét kell szava­zás alá bocsátani ; ha az többséget talál nyerni, minden további szavazás szüksége megszűnik. (Zaj.) Ismétlem, hogy mindenekelőtt szavazás fog tör­ténni a felett, hogy az osztály véleménye elfogad­tatik-e vagy nem? Ha az osztály véleménye több­séget nyert, akkor megszűnik minden további sza­vazás szüksége; és azután méltóztassanak arról szólani, hogy azon hozzáadás, hogy a vizsgálat a panasz minden pontjára kiterjesztessék, elfogadta­tik-e vagy sem. Ennélfogva méltóztassanak fel­kelni, a kik az osztály véleményét vagyis a vizs­gálatot pártolják. (Megtörténik. Zaj. Böszörményi szót kér.) Tóth Vilmos jegyző: Ha Böszörményi ur nem áll el a szótól, ugy előbb Bánó képviselő úron van a sor. (Zaj.) Böszörményi László: Én nem magához a

Next

/
Oldalképek
Tartalom