Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-17

140 XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tehet, a vizsgálat elrendelése. En részemről örömest nézném el, a mi elnézhető, de mint biró és mint bírósági testületnek részese, nem nézhetek el semmit, annyival kevésbbé, mert midőn igen számosan panaszkodnak, ezen magas bíróságnak kötelessége panaszkodók megnyugvását eszközölni panaszuk megvizsgáltatása által. Felhozatott, hogy mindaz bebizonyítva nincsen. Az igaz; mert ha be volna bizonyítva a törvénytelenség, akkor nem kellene vizsgálatot azon esetben elrendelni, midőn csak némi támpontot találunk a megsemmisítésre. (Zaj. Szavazzunk!) Elnök: A kik az osztály véleményét, vagyis a vizsgálatot pártolják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Világos, hogy a nagy többség az osztály véleménye ellen van, s igy, miután harmadik indítvány nem tétetett, Maróthy János igazolt képviselőnek nyilváníttatik. Az osztályok igazolási munkálatai ezzel be levén fejezve, következik az állandó kilenczes bizottság jelentése. Keglevich Béla gróf előadó (olvassa az állandó igazolási bizottság jelentését, Babes Vincze krassómegyei szászka kerületbeli kspviselö megválasztása tárgyában. A bizottság a kérdésben forgó képviselőt igazolandónak véleményezi. Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a bizottság véleményét elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva Babes Vincze az igazolt képviselők sorába fog igtattatni. (Helyeslés.) Hollán Ernő előadó (olvassa az állandó igazolási bizottság jelentését, Majthényi József báró, baranyamegyei marosi kerületbeli képviselő megválasztása iránt. A bizottság igazolást véleményez.) Zsedényi Eduárd: Távol legyen tőlem, hogy azon okok fontosságát tagadjam, melyek az osztályt ezen választás igazolására indították; de ugy látom, hogy az osztály nem figyelt a kérelmi levél azon pontjára, mely azt mondja, hogy a kérdéses képviselő már egyszer megválasztatott, de az országgyűlés egész folyama alatt meg nem jelent, ezen kerület tehát minden képviselet nélkül maradt. Már az én vélekedésem szerint is, ha a képviselő megválasztatott, el nem maradhat és el sem távozhatik a ház és elnök engedelme nélkül. En tehát azt hiszem, hogy igenis elvárhatja a választókerület a képviselőháztól, hogy határidőt tűzzön ki, például négy. vagy hat hetet vagy két hónapot, mely idő alatt a képviselő megjelenni köteles legyen. (Zaj. Igazoljuk!) Az által már igazoltatik, és igy a megjelenésre köteleztetik. De, hogy az egész országgyűlés alatt távol legyen, az szabályellenes. (Zaj. Igazoljuk.') Elnök: Méltóztatnak elfogadni a bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Ennélfogva b. Majthényi József az igazolt képviselők sorába vétetik föl. Ráday László gróf előadó (olvassa az állandó igazoló bizottság jelentését Középszolnokmegye tasnádi választókerületében választott képviselő László Imre választása tárgyában. A bizottság László Imrét igazolandónak véli. Közhelyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a bizottság véleményét elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva László Imre az igazolt képviselők sorába vétetik föl. Ráday László gróf előadó (olvassa az állandó bizottság jelentését Középszolnokmegye szilágycsehi választókerületében megválasztott képviselő Décsey László tárgyában. A bizottság vizsgálatot véleményez.) Elnök: Méltóztatnak a bizottság véleményét elfogadni? (Elfogadjuk! Felkiáltások: Vávady Gábor küldessék ki!) TÚry Sámuel: T. ház! A szabadságnak és szabad intézményeknek minden barátja méltán örvend azon élénk részvétnek, melyet az 1848-diki törvények által az alkotmány sánezaiba vett nép a választások iránt mindenütt tanúsít. Ezen élénk részvét arra mutat, hogy azon törvények kedvesek a népnek, hogy vérébe mentek át, és érzi kitűnő beesőket. De más részről lehetetlen ag-g-odalom nélkül tekinteni azon jelenséget, hogy minél otthonosabb lesz a nép választási jogának gyakorlatában, ezen élénk részvét annál több helyen kiárad és vérengző kicsapongásra fajul. Pedig tudjuk, hogy a szabadságnak nincs nagyobb és szomorúbb bukása , mint midőn a választásokat erőszak keríti hatalmába. Midőn ezen véres kicsapongások a tisztán magyar faj lakta választókerületekben dúlnak, midőn „magyar magyarra vág", a természet elutasithatlan ösztönénél fogva, önkénytelenül ébred föl bennünk azon vágy, vajha ezen elharapózó veszedelmen mielőbb gyökeresen segíthetnénk. Azonban ezen saját keblünkön dulásnál nagyobb bajok is jelzik a választási cselekvényeket. Ugyanis a jelen időszakban, midőn a nemzetiségi viszály kiegyenlítésének küszöbén állunk, midőn erdélyi testvéreink épen azzal foglalkoznak,- hogy képviselőiket ezen országgyűlésre megválaszszák , talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy hazánk ezen rendkívül sajátságos helyzetében nem lehet kisebb mérvű nemzeti szerencsétlenségnek tartani azt. midőn a vegyes ajkú választók, nemzetiség szerinti csoportozatban állván egymással szemközt, vérengzéseket követnek el, s egyik a másikat á választás színhelyéről erőszakkal elűzi. (Helyeslés.) Hazafi örömmel szemlélhetjük ugyan, hogy hazánk számtalan választókerületeiben a különböző nemzetiségi választók nem sorakoztak nemzetiségek szerint, hanem végrehajtották a választást politikai meggyőződésök szerint. De más részről azon