Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-16

136 XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. tak elő, ő csodálkozását először ezen esetben jelen­tette ki, (Derültség.) A tárgy részletei a házban elégségesen megvi­tattattak és felderíttettek; azokhoz szólni nem aka­rok ; én átalános szempontból kívánom a kérdést felfogni. Egy részről Urményi Miksa úr választói azt adják elő, hogy verekedés történt volna a vá­lasztásnál, melynél fogva szavazati joguk gyakor­latában gátoltottak, hogy elűzettek a választás he­lyéről, hogy a kiküldött katonasága választóknak csak egy részét hajthatta vissza, hogy egyéb ren­detlenségek is fordultak elő a választásnál, és ezek­re több bizonyítványt és tanúzásokat mutatnak elő. Viszont más részről az ellenkérvény _ azt állítja, hogy verekedés nem történt, hogy Urményi vá­lasztói szabadon gyakorolták szavazati jogukat, hogy rendetlenségek a választásnál nem fordultak elő. Mindezeket egyenkint elősorolni nem kívá­nom ; csak azt jegyzem meg, hogy a kérvény állí­tásai az ellenkérvényben pontról pontra, tényről tényre ellenkező adatokkal czáfoltatnak — (Felkiál­tások a jobboldalon: Nem úgy van! A baloldalon élénk helyeslés) — és erre szintén tanuzások, valamint községi elöljárók bizonyítványai, s más adatok mu­tattatnak fel. Már most, t. ház, midőn a tényeket mindkét részről ellenkező világításban tüntetik fel, és mindkét részről okmányok, bizonyítékok mutattatnak fel, de mind oly bizonyítékok , a me­lyekre — és ezt kérem tekintetbe vétetni — meg­győződését és ítéletét a bíró, sem egyik , sem má­sik részről nem fektetheti azért, mert mindezek egyszerű bizonyítványok, nincsenek meghitelesit­ve, s épen azért azt, hogy melyik fél adatai jogér­vényesek , melyik fél adatai bizonyító erejűek ? a vizsgálatra kiküldendő képviselő eljárása, s az ál­tala eszközlendő meghitelesités fogja csak kitün­tetni : (Helyeslés) ily tényállás mellett nézetem sze­rint jogosan, sőt kötelességszerűen ajánlotta az igazoló osztály a vizsgálat kiküldését. (Helyeslés.) Nem akarok ez eset egyes körülményeire kü­lönösen kiterjeszkedni. Báró Eötvös képviselőtár­sunknak igazsága van, hogy ha verekedés történt, a mely verekedés folytán a választók egy része szavazati jogának gyakorlatában gátolva volt, ak­kor megsemmisítendő a választás. De épen az a kérdés: történt-e verekedés ? Mert egy részről ez ellen bizonyítékok hozattak fel (Zaj) ; és részrehaj­latlan egyének, nem is választók, állítják, hogy verekedés nem történt. Ez lesz tehát épen a vizs­gálat tárgya; s ha kitűnik a verekedés, a válasz­tás érvénye természetesen meg lesz szüntetendő. A mi az iránt mondatott , hogy a szavazat­szedő küldöttségi tagok nem voltak a választásnál megnevezve, ez nem igy áll; mert a választás kez­detén az Ürményi-párt részéről is, valamint Luky­nicli részéről szavzatszedő küldöttségi tagok ne­veztettek ki, s csak midőn Urményi úr bizalmi fér­fiai az Urményi-párttal egyetemben elmentek, ak­kor követte el a választási elnök azon hibás lépést, hogy az Ürményi-párt számára kinevezte a sza­vazatszedő tagokat. Ez hibás lépés volt, de a vá­lasztás érvényét nem semmisíti meg. Azon hiányt, hogy Lukynich bizalmi férfiai a jegyzőkönyvet alá nem irták , az osztály is első véleményében kiemelte és lényegesnek vette; de minekutána kivilágosodott, hogy a Lukynich-pár~ , ton levő szavazatszedő bizottsági tagok jelen voltak mindvégig a választásnál, minekutána bizonyítják, hogy az eljárás ugy történt, mikép a választási jegy­zőkönyvben előadatik , és minekutána kijelentik, hogy a választási jegyzőkönyvet csak azért nem irták alá, mert ez két küldöttségi tag által alá le­vén írva, részökről fölöslegesnek tartották H.Z EL lá­irást: azt hiszem, hogy az osztály helyesebben járt el, hogy hivatkozva az előttünk ismeretes Batt­hyány Zsigmond-féle esetre, mely az 1861-ki or­szággyűlés alkalmával fennforgott, ezen hiányt nem tekintette olyannak, mely miatt a jegyző­könyvet egyszerűen félre kellene vetnie, hanem olyannak, mely vizsgálat utján kipótolható. (He­lyeslés.) Végül csak egy szót. Analógiákra méltózta­tott a t. ház több tagja hivatkozni. Említették ne­vezésen a galántai esetet. Tökéletesen nem vagyok ugyan tisztában azon eset körülményei felől, de ugy emlékezem, hogy ott a verekedés ténye töké­letesen constatálva volt, a jelen esetben pedig el­lenkező adatok hozattak fel e részben is. A som­lyóvásárhelyi borzasztó esetben (Halljuk!) öt gyil­kosság és százkét ember sebesülése történt. Ez. azt hiszem, oly eset, mely párhuzamba Lukynicli választási esetével semmi tekintetben nem állitható, Egyébiránt következeteseajártelaz osztály mind a két esetben, a mennyiben mind a két esetben a vizs­gálatot indítváiiyozá. Nincs tökéletesen hasonló két eset, de ha van eset, melyhez ezen Lukynich-féle vá­lasztási eset némileg hasonló, ez nézetem szerint a tegnapelőtt tárgyalt eset, gr. Széchenyi Béla kép­viselőtársunk esete. (Helyeslés.) De még ez sem tö­kéletesen hasonló, mert gr. Széchenyi Béla t. kép­viselőtársunk választási esetében a verekedés any­nyira constatálva volt, hogy ellenadatok az ellen felhozva nem voltak. Itt ellenadatok vannak a ve­rekedés ténye ellen felhozva. A ház Széchenyi Béla gróf választását igazolta; én a ház bölcs íté­letét tisztelem. A jelen esetben nem is kívánok igazolást; de azt hiszem, azon határozat után, me­lyet a t. ház gr. Széchenyi Béla választására nézve titkos szavazás utján hozott, e tárgyra vizsgálatot nem rendelni nem lehet. (Helyeslés. Szavazzunk !) Tóth Vilmos jegyző: Még a következő képviselő urak vannak feljegyezve: Bónis Sámuel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom