Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-15

124 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. ház előtt, hogy azon megsemmisítések koránsem egyéniségek iránti ellenszenvből, koránsem pártérdekből történtek, hanem igenis történtek a törvény védelme tekintetéből, (Helyeslés) és ezeknek meg kell történni mindaddig, míg a törvényt tiszteljük. Teljes meggyőződésem, hogy mindazon t. képviselőtársainkat, kiknek választása megsemmisíttetett, mihelyt a törvénynek tekintélye vissza fog adatni, és ők a törvény szabályai szerint fognak e házba, mint annak tagjai visszalépni: e t. ház kazafiuilag fogja őket üdvözölni. Ennyit a megsemmisítés kérdésére nézve. Ennél fokozottabb eljárást látok a vizsgálatban. A bűn, mint tudva van, sötétséget keres; a megsemmisítésben pedig gyakran amnestiáját találja : (Helyes!) a bűnök részletei nem födöztetnek fel, hanem az elkövetett bűn örül azon győzelemnek, hogy nem róla lesz szó többé, hanem a követjelöltről és a követválasztásról. Kell, hogy a vizsgálat derítse föl ezeket. De továbbá, t. ház ! sajnos, nincs nyilvános életünk. Népünk tévelyeg: a rendet, a törvény iránti tiszteletet nem tanulhatja meg; hanem saját felfogása szerint befolyásoknak enged, mely befolyásokat a törvény igen sok esetben kell hogy kárhoztasson. Talán, ha oly szerencsésebb korszakot érünk, hogy a megyei élet nyilvánossága őrködni fog a törvény és rend fölött, akkor népünk meg fogja tanulni a törvényt tisztelni, a rendhez szigorúan ragaszkodni, és semmiféle megvesztegetéseknek és befolyásoknak nem fog engedni ugy, a mint most a sötétség homályában bízvást enged. Ha a t. ház képviselője, küldöttje, mint a törvénynek őre meg fog jelenni köztök , és rámutat a bűnre, melynek megvizsgálására megjelent, ez igenis buzgó hirdetése lesz a törvény iránti tiszteletnek, és a törvény tekintélye a t. ház küldöttjének befolyásával mindenesetre nagyobb mértékben fog előmozdittatni, mintha a megsemmisítés fátyola az egyes, homályba elrejtett bűncselekményeket elfödné. Ide járul még, hogy annyi szünetelés után valóban nem árt, ha törvényeinket tanulmányozzuk , nem árt, ha népünk jellemére , mely bizony a mostani körülmények közt igen sok kísértésnek van kitéve, azon részrehajlatlan küldött befolvása által minden tekintetben jótékony hatást gyakorlunk. Végre a vizsgálat megtörténtével a megsemmisítés még mindig hátra van, sőt lehetnek igen sokszor körülmények, hogy a vizsgálat oly cselekvényeket födöz fel, melyeknél fogva a jelölt a t. ház tagjfi sem lehet. Nem akarok a jelen esetre vonatkozni, mert őszintén megvallom, erről tiszta tudomásom nincs; de tény, hogy a vizsgálat megsemmisítést vonhat maga után, a megsemmisítés ellenben a vizsgálatot egészen kirekeszti. Ezeket tekintve, és tekintve azt is, hogy itt két fél áll egymás ellenében, és mi birokul vagyunk hivatva felettök Ítélni; tekintve azt, hogy a tisztelt ház ily esetekben magának méltán, jogosan és szükségképen fentartotta a vizsgálat teljesítését : ezeket, mondom, mind tekintetbe véve, elhatározottnak érzem magamat a tisztelt osztály véleményét pártolni és vizsgálatot kérni. (Helyeslés.) Tóth Lőrincz : T. képviselőház ! Azok közé tartozom, kik az eddigi igazolási tárgyalásoknál a t. háznak egy perczét sem vették igénybe ; hanem a fönforgó szomorúan praegnans eset, mely a választási kihágásoknak valódi rémképét tünteti elénk, fölhívott, hogy átalában az igazolási eljárásra és különösen ezen esetre nézve is igen röviden előterjeszszem nézeteimet. Mindnyájan élénken érezzük, t. ház, hogy választási törvényünk igen hiányos; és a ki ezen érzelemmel még nem bírna, kétségkívül fölébreszthették benne ezen érzelmet a jelen orssággyűlést megelőző képviselő-választások és az azokkal öszszekötött események. A választási törvénynek ilyen hiányossága mellett én az igazolás tekintetében legjobb, legbiztosabb módnak tartom részemről a lehető legnagyobb szigorúságot. Csak az igazolás szigora az, mi némileg legalább helyreüti és kipótolja a törvény hiányosságát, azon törvényét, mely mellett például kénytelenek voltunk egészen ártatlan képviselőtársaink választását megsemmisíteni, azért, mert egy, a törvényt nem tudó vagy tudni nem akaró elnök hibát követett el, mely hibáért őt büntetés alá nem vonhattuk; mig más részről megvesztegetés, undok lélekvásárlás, szóval, oly esetekhez, melyek kiderítése igen nehéz, melyek tisztába hozása igen terhes, nem férhettünk. Az igazolás szigora eszközölheti csupán, hogy más esetekben olyanok, a kiknek ilyen visszaélésekhez netán kedvök volna, s kiket saját lelkiismeretük azoktól vissza nem tartóztat, visszarettenjenek; holott lágy eljárás, a visszaélések legyezése, mindazokat fölbátorítja. Nem akarom én ezen catói szigort minden apróságra, minden lényegtelen dologra is kiterjeszteni; de legnagyobb fokban óhajtom alkalmaztatni ott, a hol a fenforgó tény magát a választás lényegét érinti. A választási törvénynek czélja és szelleme az, hogy a választás tisztasága és a szavazás függetlenségének megőrzése mellett, a valódi többséguralmát és határozó, eldöntő súlyát biztosítsa, és mindazok, kiket a törvény szavazási joggal felruházott, ezen jogtól törvénytelenül meg ne fosztassanak. Már a jelen esetben, ha nem is akarok apró részleteibe és körülményeibe ereszkedni, tisztán áll az, hogy a kiket a törvény szavazati joggal felruházott, annak szabad gyakorlatától elijesztettek s igy közvetve eltávolíttattak, ezen tény pedig undok