Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-13

110 XIH. ORSZÁGOS ÜLÉS. sék követet választani, és mi nem tartjuk magun­kat a törvényhez,hanem igazolunk, a kitakarunk. Másik kifogásom a választás ellen a verekedés. Már a verekedést akár Batthyányi Zsigmond pártja, akár Hertelendy pártja idézte elő és kezdette, az tökéletesen mindegy. A törvény értelme az, hogy minden ember szabadon adhassa be a szavazatot, már pedig ha ily gymnasticus eló'kisérlet törté­nik, tagadom, hogy akárki szabadon és bátran ad­hassa szavazatát. Ez tehát ismét megsemmisítést von maga után. A harmadik tény, mint a két okmányból kiderül, az, hogy itt szavazatokat sik­kasztottak el. Mert midőn a szavazók eljöttek, azt mondták nekik, jöjjenek később, mikor más hely­ségek el fogják végezni, mire ők elvonultak; mi­kor pedig később ismét jöttek , az őrt álló csend­őrök azt mondották, hogy most más vidékbe­liek szavaznak, hogy többé nem szavazhat­nak ; tehát elutasittattak a szavazástól, és így ki tudja, hogy hány szavazó lett elmozdítva. A ne­gyedik érv, hogy Batthyány pártja többször be akarta adni óvását, de ezen óvás el nem fogadta­tott. Ez valóságos erőszakoskodás, pártoskodás. Az osztály véleménye az, hogy vizsgálat legyen; de mit akar vizsgálni ? Hiszen minden tény az elsőtől az utolsóig constatálva van, nem csak a kérvény­ben, hanem az ellenkérvényben is. Én ezen okok­nál fogva az osztály véleményét nem pártolom, és a választás megsemmisítését indítványozom. (Zaj. Szavazzunk!) Keglevich Béla gr. előadó: Mint ezen osz­tály előadója, bátor leszek némelyeket felhozni; mert igen csodálkozom, hogy előttem szóló t. kép­viselő Semsey tagtársam, ki ezen osztálynak tár­gyalásait elejétől végig figyelemmel kisérte, az ál­tala felhozott megjegyzést tette és az osztály véle­ményétől eltérő külön véleményt adott. Azt méltóz­tatott épen megjegyezni, hagy ő nem képzeli, mi­kép lehet itt vizsgálatot indítványozni, holott ezen választást meg kellene semmisíteni, és pedig azért, mert az ellenfél óvását beadta és azt a választ­mány el nem fogadta. A mint az osztályban fel­olvastatott, és most az ide vonatkozó okmányok­ból kitűnik, az ellenpártnak legkitűnőbb pártvezé­rei, Pejacsevich gr., Horváth és Bogyai, csak a történt verekedés miatt, és mert állítólag néhány ember szavazati joga gyakorlatában erőszakosku­dás által gátoltatott, akartak óvást beadni. De az ellenpárt nyilatkozata, mely szintén felolvastatott, ezt tagadja. A panaszttevő párt e szerinteiem a vá­lasztás törvénytelensége, hanem csupán a vereke­dés ellen kel ki; hogy pedig a szabad választásra gátlólag ható verekedést melyik fél kezdte, csak vizsgálat által lehet kideríteni. Ha ugyanis a Bat­thyány-párt egykét ember aláírásával bizonyítja, hogy az ellenpárt kezdette a verekedést, az ellen­párt szintén szerezhet magának aláírásokat, me­lyekkel az ellenkező bizonyíttatik: ennek kiderí­tésére tehát vizsgálatot kell elrendelni. Vay Béla báró: Mellőzve ezen választásnál előfordult verekedést és más egyéb rendetlenséget, én az osztálytól eltérő nézetemet arra alapítom, hogy itt az 1848-iki V-ik törvényczikk épen ugy megsértetett, mint az érsek-ujvári kerületben, vagy Markovics választásánál. Ugyanis ezen törvény­czikk 30-ik §-a azt mondja, hogy a választás egy elnök alatt történjék, egy elnök vigyázzon a rend­re. Tegnap Zsoldos képviselőtársunk ügyében, a fő­indok, a miért igazoltuk,az volt, hogy bár két asztal­nál történt a szavazás, azért csak egy elnök volt és az elnök mind a két asztalra ügyelhetett; itt azonban ez lehetetlen volt, mert nem csak két asztalnál, hanem két különböző házban történt a szavazás, és a két helyiséget széles utcza választotta el. Kérdem, nem világos megsértése-e ez a választási törvénynek? Felhozzák, hogy a választás 1861-ben is így tör tént; felhozzák, hogy mind a két párt beleegyezett. Szerintem mindez semmit sem számit. Ha 1861-ben így történt és helybenhagyatott, az csak onnan ered­het, hogy tudomásunk nem volt róla; mert ha tudo­másunk volt volna, akkor is semmisnek nyilvánítot­tuk volna a választást. Hogy pedig a pártok bele­egyeztek , az ismét nem tartozik ránk. Ha a pár­i tok tudatlanságból vagy más tekintetből törvény­sértést követnek el, az nem ok arra, hogy a ház is törvénvsértést kövessen el. Szerintem a választás megsemmisítendő. (Zaj. Szavazzunk!) Justh József: Tisztelt ház! Meg vagyok győződve, hogy a háznak átalános nézete az, hogy az előforduló eseteknél magunkat egészen objec­tive tartsuk s ignoráljuk a személyeket. En ezen szempontból indulva ki, mellőzöm mindannak fel­említését, a mivel, minthogy fölösleges , csak a t. ház türelmét fárasztanám. Igenis, igen sok ok vol- * na vizsgálat kiküldésére, mert először csakugyan, mint a felolvasott iratokból ki is tűnik, a gróf Bat­thyányi-párton lévők nem írattak úgy össze, mint össze kellett volna irni. Mondják továbbá, hogy nem is voltak képesek a központi választmányhoz folyamodni, és e hibákat nem orvosolhatták, mert a választók összeirási jegyzőkönyvei ott nem vol­tak találhatók. De mindezt mellőzve, tisztán csak ahoz szólok, a mi véleményem szerint ezen válasz­tás megsemmisítését vonja maga után. Egészen más eset a mai, mint volt a tegnapi, ámbár meg­vallom, hogy akkor is azon véleményben voltam, hogy a választást meg kell semmisíteni. De mi­után a t. háznál egyetlen egy ok győzött azon vá­lasztás megerősítésére, t. i. hogy ott a választás nem több, hanem csak egy helyen történt, s bár kétfelé szavaztak, az elnök mégis képes volt mind a két helyen felügyelni, megnyugodtam a t. ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom