Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-13
110 XIH. ORSZÁGOS ÜLÉS. sék követet választani, és mi nem tartjuk magunkat a törvényhez,hanem igazolunk, a kitakarunk. Másik kifogásom a választás ellen a verekedés. Már a verekedést akár Batthyányi Zsigmond pártja, akár Hertelendy pártja idézte elő és kezdette, az tökéletesen mindegy. A törvény értelme az, hogy minden ember szabadon adhassa be a szavazatot, már pedig ha ily gymnasticus eló'kisérlet történik, tagadom, hogy akárki szabadon és bátran adhassa szavazatát. Ez tehát ismét megsemmisítést von maga után. A harmadik tény, mint a két okmányból kiderül, az, hogy itt szavazatokat sikkasztottak el. Mert midőn a szavazók eljöttek, azt mondták nekik, jöjjenek később, mikor más helységek el fogják végezni, mire ők elvonultak; mikor pedig később ismét jöttek , az őrt álló csendőrök azt mondották, hogy most más vidékbeliek szavaznak, hogy többé nem szavazhatnak ; tehát elutasittattak a szavazástól, és így ki tudja, hogy hány szavazó lett elmozdítva. A negyedik érv, hogy Batthyány pártja többször be akarta adni óvását, de ezen óvás el nem fogadtatott. Ez valóságos erőszakoskodás, pártoskodás. Az osztály véleménye az, hogy vizsgálat legyen; de mit akar vizsgálni ? Hiszen minden tény az elsőtől az utolsóig constatálva van, nem csak a kérvényben, hanem az ellenkérvényben is. Én ezen okoknál fogva az osztály véleményét nem pártolom, és a választás megsemmisítését indítványozom. (Zaj. Szavazzunk!) Keglevich Béla gr. előadó: Mint ezen osztály előadója, bátor leszek némelyeket felhozni; mert igen csodálkozom, hogy előttem szóló t. képviselő Semsey tagtársam, ki ezen osztálynak tárgyalásait elejétől végig figyelemmel kisérte, az általa felhozott megjegyzést tette és az osztály véleményétől eltérő külön véleményt adott. Azt méltóztatott épen megjegyezni, hagy ő nem képzeli, mikép lehet itt vizsgálatot indítványozni, holott ezen választást meg kellene semmisíteni, és pedig azért, mert az ellenfél óvását beadta és azt a választmány el nem fogadta. A mint az osztályban felolvastatott, és most az ide vonatkozó okmányokból kitűnik, az ellenpártnak legkitűnőbb pártvezérei, Pejacsevich gr., Horváth és Bogyai, csak a történt verekedés miatt, és mert állítólag néhány ember szavazati joga gyakorlatában erőszakoskudás által gátoltatott, akartak óvást beadni. De az ellenpárt nyilatkozata, mely szintén felolvastatott, ezt tagadja. A panaszttevő párt e szerinteiem a választás törvénytelensége, hanem csupán a verekedés ellen kel ki; hogy pedig a szabad választásra gátlólag ható verekedést melyik fél kezdte, csak vizsgálat által lehet kideríteni. Ha ugyanis a Batthyány-párt egykét ember aláírásával bizonyítja, hogy az ellenpárt kezdette a verekedést, az ellenpárt szintén szerezhet magának aláírásokat, melyekkel az ellenkező bizonyíttatik: ennek kiderítésére tehát vizsgálatot kell elrendelni. Vay Béla báró: Mellőzve ezen választásnál előfordult verekedést és más egyéb rendetlenséget, én az osztálytól eltérő nézetemet arra alapítom, hogy itt az 1848-iki V-ik törvényczikk épen ugy megsértetett, mint az érsek-ujvári kerületben, vagy Markovics választásánál. Ugyanis ezen törvényczikk 30-ik §-a azt mondja, hogy a választás egy elnök alatt történjék, egy elnök vigyázzon a rendre. Tegnap Zsoldos képviselőtársunk ügyében, a főindok, a miért igazoltuk,az volt, hogy bár két asztalnál történt a szavazás, azért csak egy elnök volt és az elnök mind a két asztalra ügyelhetett; itt azonban ez lehetetlen volt, mert nem csak két asztalnál, hanem két különböző házban történt a szavazás, és a két helyiséget széles utcza választotta el. Kérdem, nem világos megsértése-e ez a választási törvénynek? Felhozzák, hogy a választás 1861-ben is így tör tént; felhozzák, hogy mind a két párt beleegyezett. Szerintem mindez semmit sem számit. Ha 1861-ben így történt és helybenhagyatott, az csak onnan eredhet, hogy tudomásunk nem volt róla; mert ha tudomásunk volt volna, akkor is semmisnek nyilvánítottuk volna a választást. Hogy pedig a pártok beleegyeztek , az ismét nem tartozik ránk. Ha a pári tok tudatlanságból vagy más tekintetből törvénysértést követnek el, az nem ok arra, hogy a ház is törvénvsértést kövessen el. Szerintem a választás megsemmisítendő. (Zaj. Szavazzunk!) Justh József: Tisztelt ház! Meg vagyok győződve, hogy a háznak átalános nézete az, hogy az előforduló eseteknél magunkat egészen objective tartsuk s ignoráljuk a személyeket. En ezen szempontból indulva ki, mellőzöm mindannak felemlítését, a mivel, minthogy fölösleges , csak a t. ház türelmét fárasztanám. Igenis, igen sok ok vol- * na vizsgálat kiküldésére, mert először csakugyan, mint a felolvasott iratokból ki is tűnik, a gróf Batthyányi-párton lévők nem írattak úgy össze, mint össze kellett volna irni. Mondják továbbá, hogy nem is voltak képesek a központi választmányhoz folyamodni, és e hibákat nem orvosolhatták, mert a választók összeirási jegyzőkönyvei ott nem voltak találhatók. De mindezt mellőzve, tisztán csak ahoz szólok, a mi véleményem szerint ezen választás megsemmisítését vonja maga után. Egészen más eset a mai, mint volt a tegnapi, ámbár megvallom, hogy akkor is azon véleményben voltam, hogy a választást meg kell semmisíteni. De miután a t. háznál egyetlen egy ok győzött azon választás megerősítésére, t. i. hogy ott a választás nem több, hanem csak egy helyen történt, s bár kétfelé szavaztak, az elnök mégis képes volt mind a két helyen felügyelni, megnyugodtam a t. ház