Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-39

XXXIX. ülés 1861. június 7-kén. 75 abban találom alkotmányunk legfőbb erejét, hogy az ősi, s hogy az Árpáddal egy évezred előtt bejött apáink öröksége. (Zajos tetszés és taps!) Ezen szót eltöröltetett., nem lehet ignorálni, mert O Fölsége világosan azt mondta: hogy „Magyarországot kitörlöm a népek sorából, Magyarország alkotmányát eltörlöm", — ez factum, tehát a kifejezést is meg kell hagyni. (Helyes!) Fráter Pál; Hogy teljesen megértessék a szerkezet, legczélszerübbnek találnám azt ugy fogalmazni, mint azt Várady Gábor képviselő úr indítványozta, és fölöslegesnek tartom a hosszabb indokoltatást, mert a hosszas indokolás csak bajt és kellemetlenséget szül. Nem hagyhatom azonban szó nélkül azon mondást, mi itt az ősi alkotmányról előadatott, bár mely nagy tehetséggel birjon valaki, kár oly dolgot, — a mi nekem legalább keblem mélyét égeti, — vitatni, és oly ősi alkotmány ellen szólani, mely az 1848-ki törvényeknek alapját teszi, mert ha nem lett volna ősi alkotmányunk, nem jöttek volna létre az 1848-ki törvények. (Tetszés; zaj.). Szálé Antal: Ezen indítványt nem pártolhatom, csak azért, mert a dolog nagyságával s komolyságával nem találom teljesen megegyeztethetőnek. Ellenben Szilágyi Virgil módositványát azon részben teljesen pártolom, hogy az „ősé" elnevezés aggodalmat szülhet. Ebben tökéletesen igaza van; mert mi tudjuk ugyan, hogy mit kell érteni „ősi alkotmányunk

11, alatt; de ezen fölirat oda megy, hol mások fogják fontolgatni, s tudjuk, hogy a német publicisták mit értenek majd alatta. Ha tehát úgy irjuk: „alkotmány", semmit sem vonunk le a magunkéból; ellenben tisztábban s érthetőbben fog állani mások előtt. — Azt is óhajtanám , hogy az „eltöröltetett"" szó elébe legalább is ez: „önkényesen" tétessék. Ez értelemben is tehát pártolom Szilágyi Virgil módositványát. Elek Mihály: Várady Gábor képviselőtársunk indítványát pártolom. Azonban okadatául az abban felhozott önvédelmi harcznak kívánnám felhozatni azon körülményt, hogy ezen önvédelmi harczra mi V. Ferdinánd király által voltunk fölszólítva, azon törvényes ürügy alatt, hogy egy pártütő bán, az 1848-ki torvények iránt az engedelmességet megtagadva, s fellázított testvéreinket ellenünk vezetve, a magyar korona integritását fenyegette. így okadatolva, elfogadom Várady Gábor képviselő úr módositványát. (Helyeslés). Ragályi Miksa: Csak azért szólalok fel, mert azon kifejezés által „ősi alkotmányunk" nem csak nem látom veszélyeztetve alkotmányunkat, hanem jogainknak ereje épen abban fekszik, hogy alkotmányunk ősi; és bár mire inkább ráállok, mint arra, hogy azon kifejezés kihagyassék; (Helyes!) még pedig azért, mert alkotmányos életünk nem 1848-ban kezdődött, és ha ezen kifejezést „alkotmányunk" használjuk azt oda lehetne magyarázni, hogy alkotmányunk ezelőtt egynehány évtizeddel kezdődött. En tehát épen abban látom az erőt, hogy „ősi alkotmányunk" gázoltatott el, azon „ősi alkotmányunk" melyhez csak két nemzet maradt hű, t. i. az angol és a magyar; — ezért semmi esetre sem akarnám e szót „ősi" a fölirásból kihagyatni. A mi pedig az általam igen tisztelt Várady Gábor módositványát illeti, azt, miután azok, mik abban foglaltatnak, később az egyes pontokban meg vannak magyarázva, ide a bevezetésbe nem tenném , hanem meghagynám a szerkezetet úgy — a mint van. (Helyeslés; zaj). Kállay Ödön: Ha arról volna szó, hogy alkotmányunk „ősi"-e avagy új ? pártolnom kellene azon epithetont „ősi"; de mintán itt arról szó nincs, hanem alkotmányunk védelméről és ezen epitheton „ősi" nem értethetik egyenesen az 1848-ki alkotmányra, igazságot adok Szilágyi Virgil úrnak s azon epithetont „ősi" én is kihagy andónak vélem. Konkolyt Thege Dénes: Volna még egy érdemleges észrevételem. Igen jól mondja a latin közmondás : „cuique suum" melyben határozottan látom a herostrati dicsőséget kifejezve. Ahhoz, hogy ősi alkotmányunk eltörültetett, még hozzá kellene tenni, hogy ki által és hogyan törültetett el. Oda kell tehát tennünk, (Halljuk!) hogy „ősi alkotmányunk" a korlátlan hatalom által törültetett el, különben azt lehetne itt érteni, hogy a Corpus Juris szerinti nemzetnek s a misera contribuens plebsnek ősi alkotmánya törültetett el, melyben a natio hungarica a Corpus Juris szerint mint privilegialt status fordul elő. — Én értetni akarom azon alkotmányt, melynek az 1848-ki törvények adtak erőt az által, hogy már most 1861-ben 15 millió nép együtt élvezi az alkotmányt. Nyáry Pál: Sokkal jobban ismerem Deák Ferenczet, semhogy azt tehetném föl róla, hogy ok nélkül használta volna fölirati javaslatában e szót „ősi alkotmányunk", vagy hogy annak azon értelmet akarta volna adni, hogy nekünk két alkotmányunk van, ősi és uj. Azt hiszem, hogy Deák képviselő társunk ezen kifejezéssel „ősi alkotmányunk" semmi egyebet nem akart kifejezni, mint a mit azon „<5ÍÍ" szó jelent, t, i. hogy alkotmányunk nem adományozott, hanem önmagunktól, őseinktől keletkezett és a mostani időkig kifejtett alkotmány (Helyes), és az 1848-ki törvények által közbejött változtatások is épen ily változtatások, mert azok is őseinktől eredtek. (Tetszés) Terényi Lajos: Ha az october 20-ki diploma megelégedett volna azzal, hogy meg nem emliti harczainkat, és azokat törvényteleneknek nem nevezi, Várady Gábor képviselő úrnak módositványát nem pártolnám , de miután ott harczaink törvényteleneknek neveztetnek, és mintegy vádoltatik a nemzet: igazolásunkul Várady módositványát a föliratba be kell tenni. (Helyeslés!) Perczel István: Részemről szintén pártolom képviselő társunk Várady Gábor indítványát, miután a föliratban csakugyan hézag van, mert abban az 1848-ki korszakra semmi tekintet sincs, s azon harczíól, melyben nemzetünk a legjogosabb téren állott, szó nincsen. En tehát azon néhány szót, mit Várady 19*