Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-38

60 XXXVHI. ülés 1861. június 6-kán. - a Karok és Rendek tábláján azon választ nyertem, hogy miután az emiitett törvény be van czikkelyezve, azt nem lehet ez úttal kiigazítani, és azt mondották az akkori törvényhozók, miszerint belátják ugyan a fólterjesztett okokból, hogy mind Zilah, mind Krasznára nézve sérelem forog fenn, de a sérelmet ezúttal orvosolni nem lehet; hanem utasították azt a jövő nemzetgyűlésre. Én fönn is tartottam magamnak a jogot, melyre utasítva voltam; de mint tudva van, az akkori körülmények következtében a nemzetgyűlésen e tárgyban szavamat nem emelhettem föl, s igy maradt az a mostani országgyűlésre. Midőn 1848-ban a pozsonyi országgyűlésről lejöttünk, Krasznamegye közgyűlésén előterjesztettem, mennyire igyekeztem, a reá nézve oly sérelmes törvényczikk kiigazítását eszközölni s egyszersmind figyelmeztettem arra, hogy bár fájdalmasan esik, Krasznamegye egy részének Zilahbai és Zilah városának Krasznábai beolvasztatása, mindamellett szükséges a törvénynek hódolni, s miután a törvény azt parancsolja, hogy együtt válaszszanak képviselőt, azt együtt válaszszák. De Krasznamegye akkori gyűlése ragaszkodott ősi jogához és nem akarta Zilah városábai beolvasztását, ámbár azt az 1848-ki V-ik törvényczikk parancsolja, s igy történt az, hogy Zilah külön és Kraszna is külön választott képviselőt. Ennek eredménye az lőn — mint Décsey tisztelt barátom fölemlítette , — hogy a nemzetgyűlés mind a két követet visszautasította, s az én jóslatom, melyet a közgyűlésen tettem, beteljesedett, t. i. hogy a törvény szent, hogy annak hódolni kell, mig az újból ki nem igazittatik; következőleg más választás rendeltetett s Kraszna és Zilah együtt választottak képviselőt, Zilah város kebeléből egy zilahi érdemes ügyvédet. Zilah városa tehát már akkor a maga érdekét és előjogát támogatva, eleget tett magának, mert kebeléből küldött követet, s Krasznamegye fájdalommal nézte, hogy bár numericus számra háromszorta- négyszerte több választóval bír, még sem ő küldött követet, de hódolt a törvénynek s nem szegült ellene a választásnak, és az ellen nem tett kifogást. A mostani választás újra fölelevenítette a két félben azon autonomicus érdekeket, s hatósági elkülönozési vágyakat, melyek az említett törvényből botrányt csináltak mind a két félnek; minek eredménye az lett, hogy Zilah városa ismét szerette volna képviselőjét külön, saját kebeléből választani; de Krasznamegye jogosan azt akarta, hogy részéről, miután négyszer annyi választóinak a száma, mint Zilah városáé , fog képviselőt küldeni s igy Bánffy Eleket nagy többséggel el is választotta. En tehát nem annyira az eljárást, hogy miképen történt a választás, hozom kérdésbe, hanem azon alapokot szükséges fölemlítenem a tisztelt ház előtt, miszerint, akár hányszor rendel is el a tisztelt ház uj választást, mindig súrlódás és ingerültség fog létezni, s a pártok nem tévesztendik saját érdekeiket szem elől, s mig Zilah Krasznától elválasztva nem lesz, mindegyik fél igyekezni fog, hogy saját kebeléből választassék a képviselő. Hiában említi föl akárki, kogy az 1848-ki képviselet szükségessé tette, miszerint Zilah Krasznába olvadjon. De Zilah mindig arra hivatkozik, hogy múltja följogosítja arra, hogy két követet küldhet , Kraszna ismét arra hivatkozik, hogy ő is mindig két követet küldött s egyik sem akarja, hogy csak félig legyen képviselve. Egyébiránt fönntartom e részben jogomat annak idejében a ház asztalára e tárgyban indítványt tenni. (Helyes!) Nézetem a fennforgó kérdésre az, hogy Bánffy Elek, miután a vizsgálatnak szükségét nem látom, igazoltnak tekintessék. (Tetszés.) Elnök: Mint látom a többség véleménye szerint Bánffy Elek igazoltnak kimondathatik. (Zaj.) Kállay Ödön: Fölszólalásból a többséget kivenni nem lehet, az ily kérdés főiállással döntendő el. (Zaj.) Elnök : Ha méltóztatnak kivánni kitűzöm a kérdést. Patay István: Miután az igazolás ellen szó nem történt, vizsgálatnak helye nem lehet, s igy az elnöki kijelentést elfogadom. Bezerédy László: Miután itt ellenindítvány nem tétetett, és fölszólalás nem történt az igazolás ellen , nincs ok és alkalom a kérdés kitűzésére. Madarász József: Igaz, hogy egy szó sem emeltetett itt az igazolás ellen, azonban itt fekszik a ház asztalán az osztály véleménye, az alapszabályok szerint pedig kötelessége a háznak, mihelyt az osztály véleményével ellenkező véleményben van, arra szavazni, vájjon az osztály véleménye maradjon-e vagy nem? (Szavazzunk!) Bónis Sámuel: Én is Madarász képviselő úrral azon vélekedésben vagyok, hogy az osztály véleményét tacite, szavazás nélkül ellökni nem lehet, azért azt kívánom, hogy szavazzunk. (Szavazzunk!) Mihályi Gábor: Miután a ház rendszabálya azt tartja, hogy mihelyt ellenkező vélemény van a bizottmány véleményével, szavazás által kell a kérdést eldönteni, szavazást kívánok. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztassanak tehát azok felállani, kik az osztály véleményét pártolják. (Csak egyetlenegy képviselő akar fólállni.) E szerint Bánffy Elek képviselő ur ezennel igazoltnak jelentetik ki. (Helyeslés.) Olvastatik Károlyi János Nógrádmegye Fülek kerületi képviselő választásának megsemmisítése iránt beadott panaszok megvizsgálására kiküldött Ragályi Miksa képviselőnek jelentése, mely szerint Károlyi János igazolandónak véleményeztetik. (Helyeslés.) E vélemény egyhangúlag elfogadtatik. Elnök: Tehát Károlyi Jánost a ház igazolt képviselőnek tekinti. (Igen!) Olvastatik Frideczky Timót nyitramegyei galgóczi kerületi képviselő ellen beadott panaszra tett jelentése az igazoló bizottmánynak, mely szerint a nevezett képviselő választása iránt vizsgálatot rendelni javasol.