Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-57 - 1861-58

236 XVin ülés 1861. július 10-kén. Elnök : Miután a t. házban ellenvélemény nincs, bátor vagyok kimondani, hogy Máriássy Béla, — fönntartva a 30 napos szokásos óvást —- igazolt képviselőnek ismertetik el. (Helyes!) Az LVI-dik ülés 355-dik számú jegyzökönyvének kivonata szerint engemet bizott meg a t. ház, el­hunyt korelnökünk Palóczy László arczképének, Grimm Rudolf festesz általi, életnagyságban lemásolása eszközöltetésével. A nevezett festesz u*"ral az arczkép lemásolásáért meghatározott 360 ftnyi dij mellett kö­töttem meg a szerződést, hozzászámítva a keretnek elkészíttetését is, egyedül azt kötvén ki magának a művész úr, hogy neki, a kép elkészíthetésére három havi idő engedtessék. Kedves kötelességemnek fogom tartani azt, a múzeum részére átadni, s erről idejében, vagy a még együtt levő háznak, vagy pedig hirla­pilag a nemzetnek jelentést tenni. A jelen országgyűlés teendői fölött hozandó határozat szerkesztésével megbízott választmány teg­napelőtt adta bejelentését. Ezt mai ülésünk napirendre tűzvén ki, kinyomatását, és most történendő ki­osztását elrendeltem. (Többen : Ki van már osztva!) Hontmegye Németi-kerületében megválasztott képviselő Blaskovics Pál megválasztására nézve a ház vizsgálatot rendelvén, és e vizsgálat megtételére Luzsénszky Pál bárót bizván meg : Luzsénszky Pál beadta vizsgálatróli jelentését. — Az igazoló bizottmánynak lesz nézetem szerint — véleményezés végett kiadandó. (Helyes!) Van még néhány kérvény : A balassa-gyarmathi censualisták egy kérvénynyel járulnak a képvise­lőház elé, melyben azon reményüket fejezik ki : hogy az urbériség kérdése ősi törvényeink értelmében akkép oldatik meg, hogy ezáltal igaz joga senkinek sem leend megsértve, és a kétségtelen úrbéri telkekre telepitett censualisták hazafias osztálya meg lesz nyugtatva, és nem esik a szűkkeblű politika s a törvény értelmét eltorzító rabulistáknak áldozatai, ha t. i. a censualisták is urbéresekül fognak ezentúl tekintetni. A kérvény-bizottmánynak lesz kiadandó. Makóváros közönsége panaszt emel a képviselőház előtt a mindszent apátfalvai tiszaszabályozó társulat ellen, mely rendeltetése czéljának soha meg nem felelt tehetetlensége és életrevalótlansága miatt. Mely körülmények figyelembe vétele mellett ezen, több városra nézve élet-halál kérdésnek, mint országos ügynek, országos pártfogás alá vételéért esedezik. (A kérvény-bizottmánynak adandó ki.) Torontálmegye közönsége a t. ház elé azon jelentéssel járul, hogy a merev központosítást erősza­koló idegen kormány átkos müvét, és bizonyos nemét a korlátlan hatalom kedvencz szülöttjének, a kém- és kutatás-rendszernek ismervénföl,az osztrák kormány zsoldjában álló cs. k. temesvári postaigazgatóság körira­tában, mely másolatban a beadványhoz van csatolva, előtte majdnem bizonyosnak látszik, hogy alkotmányos törvényhatóságunk eljárása fölött, mire egyébiránt az alkotmány íőjellege, a teljes nyilványosság mellett sem ok, sem szükség fönn nem forog, de törvényeink értelmében hivatva nincs is — némi ellenörködés fölállítása czéloztatik. A midőn tehát e törvénytelen kormány-intézkedést, a t. képviselőháznak bejelenteni törvényhatósági kötelességének tartja, nem késik őseinktől öröklött s híven megőrzött alkotmányunk szentsége ellen czélzott ezen, s ehhez hasonló sértések gyökeres orvoslására a t képviselőházat hazafiúi bi­zodalommal fölkérni. A kérvény-bizottmánynak adandó ki. Csik-Gyergyó és Kászonszék képviselő-bizottmánya kéri a képviselőházat, hogy a Székelyföld kü­lönös úrbéri viszonyait, képviselőinek megérkeztével, mielőbb tárgyaltatná. A kérvény-bizottmánynak adandó át. — Csik-Gyergyó és Kászonszék állandó bizottmánya kellő tisztelettel járulván a képviselőház elé, azt mondja : miszerint hazafiúi tisztelettel üdvözli, és a törvények iránti ragaszkodásából kifolyó kész­séggel vallja magáénak a föliratban kifejtett elveket, és az országgyűlésnek határozatilag őszinte bizalmat szavaz. Kedves tudomásul vétetik. Szathmárváros közönsége a nemzetgyűlés elé járulván, közli az erőszakos adóbehajtás tárgyában hozott határozatát. Tudomásul vétetik és az adó-bizottmánynak kiadatik. (Zaj.) Arvamegye közönsége a t. ház elé egy kérvénynyel járul, melyben elmondja, miszerint közhallo­másból értesült, hogy f. é. június 6-án Szt-Mártonban, megyéjéből néhány, a tót nemzetiségi ügyért buzgó egyén jelent meg, ottan, a hon más részeiből is összesereglett elv-barátokkal a szláv nemzetiségi érdekek­nek hazánkban miképeni kifejlesztése iránt tanácskozandók. Miként tovább részint hallomásból, részint a hírlapokból is értesült a megye, hogy ezen tanácskozmány kiváltképen először a magyarországi szláv ajkú lakosok által lakott megyéinknek az anyaországtól elkülönítését, — ezekből egy külön szláv kerület ala­kítását és tisztán szláv nemzeti autonómia létesítését ; másodszor : a megyék területén létező, és még ez­után fölállítandó iskolákbán kizárólag a szláv nyelv alkalmaztatását, és végre harmadszor : egy fölebbvi­teli külön törvényszék felállítását kívánta, melyen tárgyalási nyelvül kizárólag a szláv lenne elfogadandó; önmagától értetődvén, miként az e megyékben már működő törvényszékeknél a magyar nyelv a szláv­nak adna helyet. Arvamegye közönsége tiltakozik az ellen annyival is inkább, mivel hazafiúi kötelességé­nek ismeri a ház figyelmét azon körülményre vezetni, miszerint e megyének első alispánjához ez év elejé­vel az egész megyében tett körútja alkalmával számos helység elöljárósága azon nyilatkozattal járult, hogy honunk újból szervezésének megállapítása után, azonnal egy kérvényt nyujtandnak a megyei ható­ság elé, mely szerint az elemi iskolákban a tót nyelv helyett a magyar nyelv is tanittassék. Ebből a mé­lyen t. ház Árvamegye szláv ajkú polgárainak a hon iránti lelkületét legbiztosabban megbirálhatja. (Él­jenzés) A nemzetiségi-bizottmánynak lesz kiadandó. Szamos-Ujvár tanácsa fájdalmas érzelmeit nyilvánítja (Halljuk!) a nemzeti képviselőház előtt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom