Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-49

XLIX. ülés 1861. június 22-kén. 209 és noha kimondatott, hogy az eddigi eljárások és pátensek törvénytelenek, most mégis a honatyák azt i&nácsolják bizonyos okok és körülményeknél fogva, hogy bizony csak ítéljenek a német pátensek és törvények szerint. Tisztelem a többséget, s még inkább hogy nem többség, hanem az egész ház mondta ki, hogy a hazai törvények visszahelyeztetnek, s kimondta átalánosságban mint főelvet, hogy minden biró tisztelje a hazai törvényeket, és minden fennforgó kérdésben, a mennyire van bennök intézkedés, azok szerint ítéljen. De én azt hittem, nem vagyunk attól elütve, hogy ha valamit látunk a szerkezetben, mi a ház véleményével nem egyezik, még azt módositani ne lehessen. Továbbá közönséges módosításul adatott elő, hogy a pátensekre legalább hivatkozás ne történjék, hanem az illető szakaszokba azoknak tartalma tétessék ki. Elnök : A ház határozott ! Ugy hiszem a ház határozatát kétségbe vonni nem lehet. Elfogadtatott a szerkezet, s igy módosításról — nézetem szerint — most már szó nem lehet. Beöthy Zsigmond : Én magam is azt tartom, hogy a háznak elnökileg kimondott határozatát megváltoztatni nem lehet. Nem is változtatásért akarok szólani, hanem csak azért, hogy miu án a Demjén István és Károlyi Ede gróf t. képviselőtársaim által beadott módositványok nem annyira a szerkezet módosítására czéloznak, mint inkább azon óvás kifejezésére, melylyel biztosítani akarnak minden jövörei következtetése ellen valamely hatalomnak, oly tényleges hatalomnak, mely uralkodhatik 12 évig és tovább is. Annálfogva kérem a t. házat méltóztassék a 3 óvás fölött a tanácskozást megnyitni , habár az enyémet nem találja elfogadhatónak. Ivánka Imre : Én nem osztozom ázom nézetben, melyet Mihályi Gábor képviselőtársunk nyilvánított, hogy a munkálat, mint azt az országbírói értekezlet csinálta, ugy maradjon. Én óvást kívánnék a jegyzőkönyvbe tétetni. Kurcz György : Megvallom, megütközöm azon, hogy a t. képviselők közöl oly sokan nem tudták magukat tájékozni áron kérdésre nézve, mely szavazás alá került. Én ugy látom, hogy két része a kérdésnek tisztába van hozva, t. i. hogy a magyar törvény minden kifogáson kivül helyreállittatik, ez egyik része. Másik része, mely a többség által efogadtatott az, hogy ott, hol a magyar törvény helyt nem állhat, az 1848-diki ősiség eltörlése által szabályozatlanul maradván több kérdés, annak pótlására elfogadtatik az országbírói javaslat. És most tehát nézetem szerint az a kérdés, hogy melyek azon eseteket, hol kisegítő eszközül járulna az országbírói értekezlet munkálata a magyar törvényhez ? Azon esetet körül kellene írni, mert nem lehet átalánosságban mondani, hogy tisztán minden biró kényére bizassék, az veszélyes lenne ; hanem ki kellene fejezni, hogy ezek és ezek azon esetek, melyekben az országbírói értekezlet elfogadható. Andrássy Gyula gróf: Azt hiszem, hogy miután szavazás tárgyául az tüzetett ki, vájjon a t. ház a szerkezetet ugy mint van eltogadja-e vágj? nem ? A t. ház pedig a szerkezetet elfogadta : eszerint ehhez többé szót sem lehet szólani ; s meggyőződésem szerint nem csak abban változtatni nem, hanem a fölött tanácskozni, s az egyes pontokat kétségbe vonni sem lehet ; hanem az óvástétel lehető s felfogásom szerint szükséges. Hajói emlékszem t. képviselőtársunk Horváth Boldizsár egy formulázott óvással lépett a ház elébe, a kit most felszólítani kellene, hogy miután — ugy emlékezem — óvása minden itt előadottakat magában foglalja, szíveskednék azt ismételni s a ház, — ha ugy tetszik — azt fogadja el. Elnök : Az igaz, hogy Horváth Boldizsár képviselő ur szavába voltam kénytelen vágni a főrendi jegyzőkönyv feletti határozat hitelesítése végett s ha ő most beszédét folytatni akarja, a szólás csakugyan öt illeti. Horváth Boldizsár : (Halljuk!) Midőn én és t. társaim az országbírói értekezlet javaslata mellett szavaztunk, nem tettünk mást mint meghajoltunk a kényszerűség előtt ; azonban hazai törvénykezésünk függetlenségét ezáltal koczkáztatni nem akartuk. Azért én nem is a korábban tett módosítványokhoz akarok szólani, hanem a már kimondott határozat után külön indítványt tenni kívánok, azt t. i. hogy a szerkezet megmaradván, ugy mint van, a jegyzőkönyvben fejtessék ki, hogy — „az országbírói értekezlet javaslatát a ház elfogadván, egyúttal kijelenti, hogy a rendkívüli helyezet által szükségelt ezen eljárásból, az ország törvényhozási függetlenségére nézve, semmi káros következtetés ne vonattassék." Bernáth Zsigmond : Ezen óvást még egy hallás után sem fogadhatom el, mert a- országbírói tanácskozmány említését sem akarom. Nekem tegnap visszfelelöleg az volt válaszul adva, hogy a többség azon javaslatot nem ugy tekinti, mint az országbírói tanácskozmány munkálatát, hanem magános személy előadását, s én azért az országbírói tanácskozmány munkálatát még megemlíteni sem akarnám. Egyébiránt ha el nem fogadtatnék kérésem, akkor tisztelettel szólítom fel az előttem szólott urat, méltóztassék modositványát, vagy óvását a ház asztalára letenni, s az kinyomatván majd beszélünk róla. Halász Boldizsár : Én kijelentem, hogy én semminemű óvást nem pártolok, mert ha megtörténik az, mit mindnyájan óhajtunk és reménylünk, azaz ha az alkotmányos életpályára visszaléphetünk, akkor fogunk codificálni, és megszüntetjük a bajt ; ha pedig tíz árkus óvást is teszünk és ha erre nem juthatunk, senki sem fogja óvásunkat respectálni. Keglevich Béla gróf: Én egyátalában nem pártolhatom sem az igen t. előttem szólott Halász Boldizsár sem Bernáth Zsigmond képviselő ur véleményét, mert azt látom, hogy épen azon nyomon járunk

) mint más kérdésekben, és ha ott megtettük az óvást, nem látom át, hogy azt mért ne tegyük meg itt is; mert az, mit Nyáry Pál képviselő ur a parlamentáris formákra vonatkozólag más alkalommal felhozott, Képv. liáz napi. II. köt. "3