Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-48

XLVHI. ülés 1861. június 21 -kén. i 95 adott be Károlyi Ede gróf képviselő ur egy indítványt, mely általa föl is olvastatott. Adott be a munkálatra vonatkozó, az úrbéri viszonyokat illető módosítást Grabarics Ernő ur, melyet fölolvastunk. Hasonlókép adott be Szálé Antal képviselő szintén az úrbéri ügyekre tüzetesen vonatkozó módosítványt. Bónis Sámuel képviselő adott be egy indítványt, mely szerint a bizottmány jelentését ujabb véleményes je­lentéstétel végett ujonan ahhoz visszaküldetni kívánja. Ezenkívül még Zsarnay Imre képviselő ur is adott elő szóval egy módosítást, miszerint a pátensek, s az osztrák törvények §§-aira való hivatkozás töröltessék ki, és az illető szöveggel pótoltassák. Mind ezen javaslatok és módosítványok e szerint általam a ház előtt fölemlítve levén, ugy hiszem, hogy az első kérdés, mely szabályaink szerint szavazás alá terjesztendő, az, hogy váljon a bizottmány ja­vaslata elfogadtatik-e vagy nem ? E részben azonban bátor vagyok megemliteni azon körülményt, hogy — mint épen előadni szerencsém volt, •—• vannak, kik a bizottmányi javaslatnak szerkezetében akarnak csak módosítást tenni, egyébiránt ezt elvileg elfogadják. Hogy tehát ezek is véleményeiket egyszerű igennel vagy nemmel nyilváníthassák, ugy vélem, hogy a kérdést ugy tenni föl, miszerint: „a bizottmány által ja­vaslóit határozat elfogadtatik-e vagy nem?" — talán nem lehet, mert akkor azok, kik módosítványokat ad­tak be, a szavazástól elüttetnének. (Igaz!) Hanem ha a t. ház helyeselni méltóztatnék első kérdésül azt le­hetne kitűzni, hogy a bizottmány javaslata elvben elfogadtatik-e vagy nem ? (Helyeslés.) Kurcz György: A kérdést ugy szeretném feltétetni, hogy e javaslat elfogadtatik-e vagy nem ? Ha elfogadtatik, minden módosítás elesik, ha pedig el nem fogadtatik, következik a módosítványok fölötti sza­vazás. (Zaj.) Elnök: Árra vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy azon kérdés, váljon az or­szágbírói értekezlet javaslatát elfogadjuk-e, vagy nem, tanácskozás tárgya most nem is volt. (Ugy van!) Halász Boldizsár: En egyetértek Kurcz követtársunkkal, mert itt az az első kérdés a ház sza­bályai szerint, „elfogadjuk-e vagy nem ? K Ha kimondatik, hogy nem, akkor az már módosítványt felté­telez, s akkor egy más módosítvány fogadtatik el. (Zaj.) Károlyi Ede gr.: Ha ugy tétetik fel a kérdés, hogy elfogadjuk-e vagy nem ? akkor azok, kik el­fogadják ugyan, de csak elvileg, bizonyosan kérdés alá sem jönnének. Nem is lehet máskép, minthogy a kérdés ugy tűzessék ki, miként a t. elnök ur föltette. (Helyeslés; Zaj.) Bónis Sámuel: En szeretném körülírni mi értetik ez alatt: elvben elfogadjuk, mert ha ezen elv alatt azt értjük, hogy kivan tenni valamit a ház a törvénykezés dolgában, akkor igen is a kérdésre szavazok. De ha az elv alatt azt értjük a mi ama munkálatban foglaltatik, már akkor nem szavazhatok rá. Legelőször mondassék ki, hogy az elv alatt azt értjük, miszerint a ház a törvénykezésben akar-e valamit tenni vagy nem? Tisza Kálmán: Azt hiszem, hogy itt azon kifejezés alatt vájjon elvileg elfogadtatik-e? nem lehet mást érteni, mint azon indítványt, melyet a kinevezett bizottmány tett. Ballagi Mór: Elv helyett talán igy mondathatnék: a bizottmány dolgozata értelmében elfogadta­tik-e vagy nem? (Zaj.) Faur János: Legjobb kérdésnek azt tartom, hogy elfogadtatik-e föltétlenül vagy nem? (Zaj.) Almássy Sándor .• Azon aggodalmam van, hogy nem tudom, mire szavavazzak, midőn azon kér­dés tétetik föl, hogy elvben elfogadtatik-e ? Mert nézetem szerint, midőn az indítvány megtétetett] ez iránt, hogy a törvénykezési ügy ideiglenesen rendeztessék: akkor elvben már elfogadtuk, hogy ez ügyön segíteni kell. Már most ha a kérdésben a szó „elvben" foglaltatik, azt hiszem az értetik, hogy a törvénykezési javas­lat módosítvány alá esik. (Zaj.) * Elnök : Hogy arra nézve: vájjon mi értessék a bizottmányi javaslatnak elve alatt, tisztába lehes­sen jönni, legjobb lesz talán, ha azon néhány sor, melyben ezen elvek letéve vannak fölolvastatik. A bizottmány javaslata ebből áll; miszerint (olvassa) „mondja ki a tisztelt képviselő ház, hogy a magyar magánjogi törvények visszaállíttatnak, de a mennyiben az az 1848. évi XV. t. ez. s a szem elöl nem téveszthető ujabb jogviszonyok miatt alkalmazhatók nem volnának, addig, mig törvényeket alkotni le­hetne , az országbírói értekezlet munkálatát ideiglenes kisegítő gyanánt használhatónak tekinti." — Ebben -— ugy látom — ki van mondva az elv, melynek elfogadását a bizottmány javallja s ha netalán —- mit előre tudni nem lehet — ezen elv elfogadtatnék, akkor következnék, a redactiónális kérdés. Böszörményi László: E kérdésben bátor vagyok a t. házat az eddigi gyakorlatra figyelmeztetni. (Zaj. Halljuk!) Voltak már oly esetek, hol bizonyos javaslatok tartalmának föltétlen vagy módosítássali elfo­gadása körül forgott a kérdés. A kérdés akkor igy tétetett föl mindig, hogy elfogadtatik-e aj avaslat szövege ugy a mint van minden módosítás nélkül. Azt hiszem, hogy e javaslatnak egy részét, melylyel az 1848-ikí tör­vények visszaállíttatnak, bizonyosan elfogadjuk módosítás nélkül. (Zaj.) Ürményi József: Azt hiszem, hogy a kérdésnek tökéletesen meg kell azon tárgynak felelni, mely fölött történt a discussio. Mi nem csak elv fölött tanácskoztunk, hanem már egy előttünk levő iromány fö­49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom