Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-48

188 XLVIII. ülés 1861. június 21-kén. gyünk eddigi véleményünkkel, melyet nyilvánítottunk, de magának a jelentésnek is van jó formán ellen­mondó tartalma, mert abban az mondatik, hogy mi törvényeket nem törülhetünk el és ujakat nem hozha­tunk. Hiszen ezen pátensek törvények, törvényekké lesznek az elfogadás által, melyek a régi törvényeket elrontják s ez valóságos abrogatio, bár nem formális törvényhozás, hanem a meglevő pátenseknek helybe­hagyása jövőre mint múltra, (ügy van!) — Törvényhozási szempontból tehát magunkkal jönnénk ellen­mondásba, ha ezen javaslatot fogadnók el. — Már most méltóztassanak statnsgazdászati szempontból tekin­teni a munkálatban fenntartott pátenseket. Mindnyájan tudjuk, hogy vannak magánjogi törvények, me­lyek a nép elszegényitésére készíttettek és czéloznak, ilyenek mindég léteztek, különösen absolut hatalom alatt; de ha az osztrák magánjogi pátensek nem voltak olyanok a közjogiakkal együtt, akkor a világon egy törvény sem volt soha olyan. — Ezek az elszegényitésre voltak czélozva és pedig azon osztályoknak elsze­gényitésére , melyek az ország alkotmányos szabadságát leginkább szívükön hordozták. (Igaz!) — Es kér­dem már most a t. házat, hogy ha ezen pátensek oly annyira az elszegényitésre czéloznak, üdvös-e eze­ket a statusnak continuálni akár önkénytesen akár kénytelenségből ? czélszerü-e azoknak a múltra is érvényt kölcsönözni, a mivel eddig nem birtak ? mert ezen pátenseknek eddig kétségkívül a birtokviszonyokra néz­ve sem volt hitelük, és semmiesetre olyan, mint mikor az országgyűlés rájuk mondja némileg a helyeslést. -— Ezen birtokpatensek érvényén mindeddig kétkedtek azok, a kik ezekre kalkuláltak, hanem azon nap­tól fogva, melyen ezen országgyűléstől bár permissive elfogadtatnának, azonnal biztosan számíthatnak azokra. Figyelmet kérek! van a pátensek halmaza közt egy bankpatens is, melyről ugyan azt lehetne mondani, hogy magánszerződés; de az által, hogy mi szentesítjük a birtokpatenseket, teljes érvényt szer­zünk azon bankrendelet czélzatainak, mely szerint árverésen kezdik az adós ellen a pert vagy a jószágbóli kiküldetéssel; és ez kapcsolatban van az elszegényitési politikával. Mi a magánjogi szempontot illeti, ezen munkálat elfogadása által nyerhető előnyök nem csak tá­volról sem közelitik meg a közjogi veszteséget, sőt ezen magánjogi előnyöket is az ezek által okozandó sé­relmek sokszorosan tulsúlyozzák. (Zaj.) Már most kérdem a tisztelt házat, hogy midőn az országbírói munkálat a magánjogi pátenseket nagyobb részben fenntartja, és még ujakat is csinál, — és midőn az osztrák perrendtartást is bizonytalan időre fenntartja, — igy az ősiségi pátenst, mely szerint vannak esetek, midőn a határnap elmulasztása által igen nagy értékű birtok örökre elvész még a közvetlen előbirtokos ellen sem maradván fenn kereset. — s a telekk nyvi pátenst, mely szerint gyám a kiskorú, — férj a feleség, — s haszonbérlő a tulajdonos vagyo­nát elsajátithatta, de mely annyiban méltányosabb volt, hogy a jószág közvetlen birtokosa ellen megengedte a keresetet, mig az ősiségi pátens ennyit sem engedett meg; — kérdem lehet-e ilyeneket folytatni s bevágni a majd hivatott törvényhozásnak útját, hogy az ily sérelmeket, melyeket ezen pátensek kora előidézett, megorvosolhassa? Ezen eljárás nem tisztázza sem a birtok sem a törvénykezési rendszert, és ez minden te­kintetben veszedelmes uraim ! (Ugy van! Igaz !) Annyiszor ismételtetett már e házban, hogy a munkálat szövegéből ki kellene hagyni a pátensek nevezetét! de eddigelé is kitűnt, hogy a tartalomban van a főhiba, (Helyeslés; Zaj ; néhány fölkiáltás : Pi­henjen ! Igyék vizet! más részről: Türelem! Halljuk!) Vádoltattunk, mintha mi a magyar törvények visz­szaállításával minden sérelmet orvosolhatónak találnánk, azt soha senkisem mondotta, hanem csak azt, hogy a törvényeknek a moratoriummali visszaállítása mellett — mint azt Halász Boldizsár képviselő társunk indítványozta •— sokkal kevesebb sérelem fog fennmaradni, mint ezen pátensek elfogadásával. De ha több sérelem maradna is fenn a törvények visszaállításával, ezeket szívesen tűrnék az illetők az elvek megmen­téseért. (Zaj.) Tekintve már most a hitelérdeket, uraim! megvannak a telekkönyvi összeírások, ezek haszná­latul szolgálnak, csak hogy a birtokváltozások és a betáblázások nem többé a pátens szerint, hanem tör­vényes hiteles helyen folynának, illetőleg megyei közgyűlésen való kihirdetés által, és e szerint a hitel kér­dése el volna látva, A milliók érdekét tekintve én e kifejezést csak frázisnak vagyok kénytelen tekinteni. Mintha a magyar törvények visszaállítása helyett a pátensek elfogadása kedvezőbb volna a jogegyenlőség, és a nép érdekének! (Zaj.) De itt csak egy érdekelhetné a népet t. i. a büntető törvénykönyv különösen a botbünte­tés. (Halljuk!) De ez is mint Nyári Pál képviselőtársunk előadta czélszerííen ellátható a törvényes jog­egyenlőség elvéből, és én meg azt mondom, hogy a botbüntetést már 1848-ban az akkori királyi tábla gyakorlatilag megszüntette. A nép érdekében tehát nem hasznosak e hosszas perrendtartási és végrehajtási formák, azután e háromféle törvényt és pátenst is betanulni is igen nehéz. (Helyes! Igaz!) A mi pedig azt illeti, hogy bírói önkénynek hagyjuk az igazságszolgáltatást a magyar törvények visszaállításával, azt tel­jességgel nem ismerem el; mert önkény mindég volt és lehet, s legtöbb bírói önkény a sok §§-ok közt volt, azok sem bírták meggátolni: mig ellenben igen sok törvén) 1 tudósunk van, kiknek utasításai folytán a ma­gyar törvények visszaállítása mellett jó akaratú bíróságok által, a milliók érdekei, melyekre annyiszor sze­retünk hivatkozni, minden nagyobb sérelem nélkül el lesznek látva. Én gyakorló ügyvéd voltam, s tapasz­talásból mondhatom, hogy e hosszas formák mellett a szegény ember, ha ügyvéde nem volt, mint felperes elutasíttatott, mint alperes elmarasztaltatott. (Igaz! Fájdalom!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom