Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-48
188 XLVIII. ülés 1861. június 21-kén. gyünk eddigi véleményünkkel, melyet nyilvánítottunk, de magának a jelentésnek is van jó formán ellenmondó tartalma, mert abban az mondatik, hogy mi törvényeket nem törülhetünk el és ujakat nem hozhatunk. Hiszen ezen pátensek törvények, törvényekké lesznek az elfogadás által, melyek a régi törvényeket elrontják s ez valóságos abrogatio, bár nem formális törvényhozás, hanem a meglevő pátenseknek helybehagyása jövőre mint múltra, (ügy van!) — Törvényhozási szempontból tehát magunkkal jönnénk ellenmondásba, ha ezen javaslatot fogadnók el. — Már most méltóztassanak statnsgazdászati szempontból tekinteni a munkálatban fenntartott pátenseket. Mindnyájan tudjuk, hogy vannak magánjogi törvények, melyek a nép elszegényitésére készíttettek és czéloznak, ilyenek mindég léteztek, különösen absolut hatalom alatt; de ha az osztrák magánjogi pátensek nem voltak olyanok a közjogiakkal együtt, akkor a világon egy törvény sem volt soha olyan. — Ezek az elszegényitésre voltak czélozva és pedig azon osztályoknak elszegényitésére , melyek az ország alkotmányos szabadságát leginkább szívükön hordozták. (Igaz!) — Es kérdem már most a t. házat, hogy ha ezen pátensek oly annyira az elszegényitésre czéloznak, üdvös-e ezeket a statusnak continuálni akár önkénytesen akár kénytelenségből ? czélszerü-e azoknak a múltra is érvényt kölcsönözni, a mivel eddig nem birtak ? mert ezen pátenseknek eddig kétségkívül a birtokviszonyokra nézve sem volt hitelük, és semmiesetre olyan, mint mikor az országgyűlés rájuk mondja némileg a helyeslést. -— Ezen birtokpatensek érvényén mindeddig kétkedtek azok, a kik ezekre kalkuláltak, hanem azon naptól fogva, melyen ezen országgyűléstől bár permissive elfogadtatnának, azonnal biztosan számíthatnak azokra. Figyelmet kérek! van a pátensek halmaza közt egy bankpatens is, melyről ugyan azt lehetne mondani, hogy magánszerződés; de az által, hogy mi szentesítjük a birtokpatenseket, teljes érvényt szerzünk azon bankrendelet czélzatainak, mely szerint árverésen kezdik az adós ellen a pert vagy a jószágbóli kiküldetéssel; és ez kapcsolatban van az elszegényitési politikával. Mi a magánjogi szempontot illeti, ezen munkálat elfogadása által nyerhető előnyök nem csak távolról sem közelitik meg a közjogi veszteséget, sőt ezen magánjogi előnyöket is az ezek által okozandó sérelmek sokszorosan tulsúlyozzák. (Zaj.) Már most kérdem a tisztelt házat, hogy midőn az országbírói munkálat a magánjogi pátenseket nagyobb részben fenntartja, és még ujakat is csinál, — és midőn az osztrák perrendtartást is bizonytalan időre fenntartja, — igy az ősiségi pátenst, mely szerint vannak esetek, midőn a határnap elmulasztása által igen nagy értékű birtok örökre elvész még a közvetlen előbirtokos ellen sem maradván fenn kereset. — s a telekk nyvi pátenst, mely szerint gyám a kiskorú, — férj a feleség, — s haszonbérlő a tulajdonos vagyonát elsajátithatta, de mely annyiban méltányosabb volt, hogy a jószág közvetlen birtokosa ellen megengedte a keresetet, mig az ősiségi pátens ennyit sem engedett meg; — kérdem lehet-e ilyeneket folytatni s bevágni a majd hivatott törvényhozásnak útját, hogy az ily sérelmeket, melyeket ezen pátensek kora előidézett, megorvosolhassa? Ezen eljárás nem tisztázza sem a birtok sem a törvénykezési rendszert, és ez minden tekintetben veszedelmes uraim ! (Ugy van! Igaz !) Annyiszor ismételtetett már e házban, hogy a munkálat szövegéből ki kellene hagyni a pátensek nevezetét! de eddigelé is kitűnt, hogy a tartalomban van a főhiba, (Helyeslés; Zaj ; néhány fölkiáltás : Pihenjen ! Igyék vizet! más részről: Türelem! Halljuk!) Vádoltattunk, mintha mi a magyar törvények viszszaállításával minden sérelmet orvosolhatónak találnánk, azt soha senkisem mondotta, hanem csak azt, hogy a törvényeknek a moratoriummali visszaállítása mellett — mint azt Halász Boldizsár képviselő társunk indítványozta •— sokkal kevesebb sérelem fog fennmaradni, mint ezen pátensek elfogadásával. De ha több sérelem maradna is fenn a törvények visszaállításával, ezeket szívesen tűrnék az illetők az elvek megmentéseért. (Zaj.) Tekintve már most a hitelérdeket, uraim! megvannak a telekkönyvi összeírások, ezek használatul szolgálnak, csak hogy a birtokváltozások és a betáblázások nem többé a pátens szerint, hanem törvényes hiteles helyen folynának, illetőleg megyei közgyűlésen való kihirdetés által, és e szerint a hitel kérdése el volna látva, A milliók érdekét tekintve én e kifejezést csak frázisnak vagyok kénytelen tekinteni. Mintha a magyar törvények visszaállítása helyett a pátensek elfogadása kedvezőbb volna a jogegyenlőség, és a nép érdekének! (Zaj.) De itt csak egy érdekelhetné a népet t. i. a büntető törvénykönyv különösen a botbüntetés. (Halljuk!) De ez is mint Nyári Pál képviselőtársunk előadta czélszerííen ellátható a törvényes jogegyenlőség elvéből, és én meg azt mondom, hogy a botbüntetést már 1848-ban az akkori királyi tábla gyakorlatilag megszüntette. A nép érdekében tehát nem hasznosak e hosszas perrendtartási és végrehajtási formák, azután e háromféle törvényt és pátenst is betanulni is igen nehéz. (Helyes! Igaz!) A mi pedig azt illeti, hogy bírói önkénynek hagyjuk az igazságszolgáltatást a magyar törvények visszaállításával, azt teljességgel nem ismerem el; mert önkény mindég volt és lehet, s legtöbb bírói önkény a sok §§-ok közt volt, azok sem bírták meggátolni: mig ellenben igen sok törvén) 1 tudósunk van, kiknek utasításai folytán a magyar törvények visszaállítása mellett jó akaratú bíróságok által, a milliók érdekei, melyekre annyiszor szeretünk hivatkozni, minden nagyobb sérelem nélkül el lesznek látva. Én gyakorló ügyvéd voltam, s tapasztalásból mondhatom, hogy e hosszas formák mellett a szegény ember, ha ügyvéde nem volt, mint felperes elutasíttatott, mint alperes elmarasztaltatott. (Igaz! Fájdalom!)