Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-47

XLVII. ülés 1861. j unius 20-kán. 161 Elnök: Miután vannak többen, kik a tárgyhoz szólani kivannak, azt tartom, hogy a discussiót egészen mellőzni és a tagokat e szerint nyilatkozási jogoktól megfosztani nem lehet. Oly nagy a tárgy fontossága, miszerint fölötte a nélkül, hogy azokat, kik hozzá szólani kivannak, meg nem hallgatjuk, alig lehet határozni. Azért azon képviselő urak, kik a tárgyhoz szólani kivannak, jelentsék magukat, és csak azután foo

1 a kérdés, midőn a háznak tetszik, szavazásra bocsáttatni. Csiky Sándor: Ha a szólásról van szó, én szólási jogomtól el nem állok; de a nélkül, hogy a napirend tárgya felolvastassák, tanácskoznunk a fölött nem lehet. Beniczky Lajos: Ha a szőnyegen levő tárgy tartalmát veszem tekintetbe, kénytelen vagyok kijelenteni , hogy annak, — akár tisztán magánjogi, akár tisztán közjogi szempontból támadtassék meg, — bukni kell; mert meg vagyok győződve, hogy ezen törvénykezési javaslat nem olyan, hogy kielégítő volna ; de más részről meg vagyok győződve arról is, hogy a jelen körülmények közt helyébe mást tenni nem lehet. (Zaj) Az volna most a kérdés, (Halljuk!) hogy jobb-e e részben semmit sem tenni, vagy valamit tenni? Vájjon nem jövünk-e azon dilemmába, hogy azáltal, hogy a jobbat kívánván, a mit kivinni nem lehet, ártunk a jónak. Szerintem ezen kérdés nem oly egyoldalú, hogy csupán csak annak kellene tekintetbe vétetni : mi történjék a megyei törvénykezésnél, vagyis azon törvénykezési körben, mely tisztán a mi kezünkben van; mert azonkívül vannak még törvényszékek, melyek idegen hatalom által kezeltetnek, melyek nincsenek magyar kézben, melyek ítélnek magyar polgár vagyona fölött, melyek nem tartoznak felelősséggel az országnak, hanem a cs. kir. financz-miniszteriumnak. Kérdem már most, hatalmunkban van-e, ezeknek vagyonát biztosítani, oly hatalom ellen, mely az ország határain kívül létezvén, mégis a mi országunk határain belől a törvénykezésről rendelkezik. Itt van a bánya-törvény. Ezen ügy nem oly csekély hogy figyelmet ne érdemelne. (Halljuk!) A bányatörvényszékeknek roppant hatásköre volt, mely még inkább tágíttatott az 1848-iki törvények által. Az 1843-iki törvény t. i. a bányatörvény a dolognak csak jogi oldalát vette tekintetbe, de nem a manipulatiót, az üzlet folytatásából folyó indokokat, és nem az állam gazdászati körülményeket. Ha tehát az 1843-ki törvény viszszaállítható volna, a mely törvény t. i. 1847-ikig volt érvényben, még sem lehetne mondani, hogy az a kívánalmaknak megfelel. Azonban, midőn arról van szó, hogy vájjon megmaradjon- e ezen bányatörvénykönyv, mely most létezik, vagy ez, legnagyobb részben az 1847-ikig érvényben volt törvénynyel helyettessittessék? — akkor kénytelen vagyok oda szavazni, hogy a most létező igenis az 1843—47-kivel helyettesittessék; mert ez még is jobban biztosítja a bányászatban millióknak vagyonát, mintsem azon bánya törvénykönyv, mely 1848 után az absolut hatalom által életbe léptetettetett, s melynek fővanása az, hogy a kisebb üzletek megszüntetésére dolgozván, mindent magához vonjon, hogy csak nagyobb üzletek létezhessenek és hogy a capitálisatio más kezekbe menjen át. Nagy fontosságú ez a kérdés nemcsak Magyarország felső vidékére, de különösen Erdélyre nézve is. Erdélynek nevezetes, de különösen a román népnek nagy része csak a magán bányászattal, a kisebb üzletek folytatásával foglalkozik; ha a mostani törvény tovább is fennáll, lassanként meg fog dőlni a bányászat ügye s az illetők legnevezetesebb keresetforrásuktól fognak megfosztatni. Méltóztassanak emlékezni ugyan is arra, a mit már egyszer felhoztam, hogy 2 év alatt 17 magán-bányaüzlet közöl csak egy kerületben maradt fenn 9, s ezek közöl is 3 tengődik s csak a többi 6 működik; mert nagy etablissemantjait elpazarolni nem akarja. — Ha mi magát csak azt vesszük tekintetbe, hogy mi történik a megyékben, hol a bűnvádi eljárásnál egyéb nem igen vétetik eszközlésbe, hol a magánjog mily kevéssé van biztosítva; akkor lehetetlen nem mondanunk: hogy itt orvoslást hozni rögtön kell; és azért bár akaratlanul s bár kedvem ellenére — mivel lehetőségét nem látom annak, hogy a jelen körülmények közt mást, mint a mi előttünk fekszik — lehessen életbe léptetni — a választmány véleménye elfogadására szavazok. (Helyeslés!) • Pap Mór: Tisztelt ház! Midőn az országbírói értekezlet munkálatának pártolására — azon értelemben a mint azt a kiküldött kilenczes bizottmány tévé — szót emelek, kijelentem előre, hogy tartalmának belső becsét jogtudományi szempontból bírálgatni, és sondirozni nem szándékom, még kevésbé annak érvényességét közjogi alapon vitatni. Hanem tekintem azt pusztán, mint cxpedienst, mint oly kisegítő eszközt, mely a nagy szükségben gyors és rögtönös intézkedésre int, mely a hajóst a közelgő vihar elől, kitűzött czélján innen is a jobbra vagy balra, de épen keze ügyében eső kikötőbe menekülni kényszeríti. (Halljuk!) Megvallom ugyan, a nélkül, hogy abból a jövőre következtetést vonni engednék, miszerint magán polgári törvényeink nagy része abnormis utón jött által az életbe. (Zaj.) Mert a Verbőczy által Il-ik Ulászló rendeletére, a Tripartitumban összeszedett szokásos eljárásoknak irott törvények általi egyenes megerősítése soha, — hallgatag elismerése is nagy későn, az 1588. 24. és 1622, 2. t. ez. által történt és következett be, noha azokat az ország bíróságai azonnal alkalmazásba vették; — igy a Miksaféle 1573-ki bányatörvények is csak becsuztak, III. Ferdinánd által a német tartományok részére kiadott Praxis eriminalis pedig törvényszékeink által alkalmazásba vétetett, ámbár azt az ország Rendéi törvény erejére soha nem emelték. De hiszen mindenki előtt jól ismert dolog, hogy magán polgári törvényeink nagy része nem irott Képv. ház napi, II. k. 41 \