Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-47
160 XLVII. ülés 1861. június 20-kán. ezzel kapcsolatban levő törvények alkalmazása: ezen felül az elmúlt 12 év a magánjogi viszonyokban sok oly változást idézett elő, melyre nézve régi törvényeink nem intézkedhettek, mit pedig, ha az egyesek érdekeit sérteni nem akartuk, szem előtt kellett tartanunk? Ezek szerint tisztán és mereven törvényes szempontból tekintve a dolgot a törvénykezés megújulása tárgyában jelenleg semmit sem lehetne tennünk, mert a régi magyar törvények a jelen viszonyok között nem mindenben alkalmazhatók, ujakat alkotni, vagy a régieket megváltoztatni pedig az országgyűlés kiegészítése előtt nem lehet, — tekintve azonban ama tagadhatatlan politikai szükséget, hogy a törvénykezés milliók magános érdekeinek kiszámithatlan sérelmére továbbra is felfüggesztve ne maradjon, tekintve a magánosok sérelmei által a közhangulatra gyakorolt roppant befolyást, tekintve végre azt: hogy mig a közjogra vonatkozólag a törvények teljes hatályon kivül léte jobb, mint helyettük rosszaknak elfogadása: addig a magánjogi törvények nem léténél a nem tökéletes intézkedések is előnyösebbek; — azon meggyőződéshez jutottunk, hogy fenntartva ugyan ama dönthetetlen elvet, miszerint rendes utón alkotott törvények csak ily utón alkotott ujabb törvények által veszthetik el erejüket, szoros kötelességünk arról gondoskodni még is, hogy a törvénykezésnek egy nyomon eszközoltetése lehetővé leg}'en, mely ezélból ajánljuk, miszerint mondja ki a tisztelt képviselőház: „hogy a magyar magánjogi törvények visszaállíttatnak, de a mennyiben azok az Í848-«7Í éti 15-«7Í t. ci. s a szem elől nem téveszthető ujabb jogviszonyok miatt alkalmazhatók nem volnának, addig mig törvényeket alkotni lehetne, az országbírói értekezlet munkálatát ideiglenes kisegítő gyanánt használhatónak tekinti."' Nem mondjuk nű azt tisztelt ház, hogy az emiitett munkálatnál még ideiglenesen is czólszerübbet alkotni nem lehetne, de azon meggyőződésben vagyunk, hogy ha akarjuk, hogy a törvénykezés rögtön egy nyomon és sikeresen gyakoroltassék, a jelen körülmények között mást tennünk nem lehet. Erős meggyőződésünk, hogy ha szorosan jogi szempontból ezen általunk ajánlott eljárás ellen föl lehet is szólalni, politikai tekintetben helyes az, s hogy ha a tisztelt ház magáévá teszi azt az ország népének milliói, kiknek érdekeiket óvni és előmozdítani fogja ez által, hálásan veendik eme tényt, mint csalhatatlan bizonyságát annak, hogy a jelenleg fennforgó közjogi kérdések közepette is híven gondoskodik róluk s magánérdekeikről. A bizottmányhoz véleményadás végett áttett többrendbeli kérvényeket illetőleg pedig előterjesztjük : miként Zemplén, és Zalamegyék közönségeiknek a törvénykezés ideiglenes rendezését sürgető kivánataik a fenntebbiek szerint figyelembe vétettek. A következő kérvényekben előterjesztett kivánatok, jelesül: Pozsony városé, mely szerint a dunáninneni kerületi ítélőtáblának kebelébe áttételét sürgeti; — Temesvár városé, mely szerint azt kéri: hogy az ország alsó részeire felállítandó váltótörvényszék helyéül Temesvár jelöltessék ki; — Győrmegye és Győr város közönségeié, melyekben az kérelmezhetik: hogy a Pozsonyi vagy Sopronyi váltó törvényszékeknek egyike Győr városába tétessék át, vagy ugyanott egy ujabb váltótörvényszék állíttassék M, vagy végre a városi törvényszék váltóügyekben! bíráskodási hatósággal ruháztassák fel, — nem különben a kerületi ítélőtábla Kőszegről Győrbe tétessék át: v^igre Szeged városé, — mely kebelében egy kerületi váltótörvénys/zék felállítását kéri; — a bizottmány véleménye szerint jelenleg tárgyalás alá nem v/ítethetnek azért, mert a positiv törvények által megállapított bírósági kerületek s azoknak székhelyei csak hasonló törvény által változtathatók meg, törvényalkotásba pedig a ki nem egészített jelen országgyűlés meni bocsátkozhatik, az említett kérvényeket tehát az országgyűlés kiegészítése után leendő tekintetbevétel végett az irattárba teendőknek véljük. Költ Pesten június 15-én 1861. A kiküldött bizottmány." Elnök: Kívánja-e a tisztelt ház ennek folytán az ideiglenes törvénykezési szabályokat, melyekre a bizottmányi jelentés hivatkozik, felolvastatni, vagy pedig felolvastattaknak tekinteni. (Nem!) Beniczky Lajos: Mielőtt a szőnyegen levő tárgyhoz saólanék, bátor vagyok azon kérdést intézni a házhoz, hogy kívánja-e e tárgyat discussio alá bocsátani, vagy egyszerűen elfogadására vagy élnem fogadására nyilatkozni? Ha az utóbbit kívánják, akkor én szóilási jogomtól ellállok, különben pedig fenntartom szavamat. (Felkiáltások: Szavazzunk!) (Tárgyaljuk 1} Madarász József: Nem óhajtok most a napirend által kitűzött tárgyhoz' szólani; hanem csak az előttem szóló képviselőtársunk által felállított azon kérdésre akarom véleményemet nyilvánítani: vájjon vitatkozás nélkül szavazásra bocsássa-e e kérdést a ház, vagy nem ? Én mindenesetre nagy fontosságnak tartom e tárgyat, — és ha nem volna is oly fontos, nem tartanám sem czélszerünek, sem a ház méltóságával megegyezőnek, hogy oly roppant véleménykülönbség mellett, tisztán szavazás által határozzon a ház, a nélkül, hogy megvitatásába bocsátkoznék. Igenis, miután én — habár nem hosszasan — a tárgy vitatásába ereszkedni akarok, — és hiszem többen is akarják azt, — óhajtom, hogy ez ügy ne döntessék el szavazás által, hanem legyen vitatkozás tárgya. (Szavazzunk!) Böszörményi László: Ha a tisztelt ház tárgyalni akarja a dolgot, akkor specifice kívánok én is szólam a kérdéshez; hanem azt nem látom át, hogy ily fontos kérdés fölött a ház tárgyalás nélkül csupán szavazás által határozzon; azért én is a tárgyalást óhajtom. (Ifölkiáltások: Szavazzunk!)
