Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-43

130 XLIII. iüés 1861. június 12-kén. plenarie traderet et concederet;" sőt még azt is elismeri, miszerint Rudolf ajánlatára volt szükség, hogy ő', t. i. II. Mátyás megkoronáztassák: „Verum etiam scripto suo peculiarí, ut Nos in futurum ipsorum Regem acceptare, proclamare, et coronare possent et valerent, frateme recommendarel." Van-e tisztelt ház erösebb törvény annál, mint mikor a törvényes uralkodó nyilatkozik, s ezen nyilatkozat a nemzet által törvénybe igtattatik ?! (Igaz!) Igaz, hogy mindezek, mint koronázás előli történt dolgok, nem lephetnek meg bennünket, mert a fejedelmek 300 éven át mindig másként beszéltek e nemzettel a koronázás elölt, és másként koronázás után. (Zajos helyeslés.) De annyi kétségtelenül áll, hogy V. Ferdinánd a nemzet tudta és hozzájárulása nélkül nem mondhatott de nem is mondott le Magyarország koronájáról. Es mindezek szerint, nem is említvén a magyar miniszteri ellenjegyzés hiányát, itt nem formahiányról, nem tettleges változhatlanul megtörtént lemondásról, (Igaz!) hanem oly lényeges cselekvényről van szó, mely Magyarországra nézve minden következményeivel együtt semmis. (Helyeslés.) 2-or, Azonban ha mindez nem ugy volna is, — mint ezt nekem igénytelenül előadni szerencsém van, hanem ugy mint az a fölirási javaslatban előadatik, — akkor is fölmerül azon kérdés, hogy ki a törvényes örökös? Fei'encz Károly főherczeg-e, vagy O Fölsége az ausztriai császár? Eziránt bennünket csak minden törvényes kellékekkel ellátott okmányok világosíthatnának föl. Es ha ezen iratok megérkeznek, — s azon dolgokat, miket nekünk a fáma hozott, mint tényeket megerősítendik, — akkor is nem fog-e —• tisztelt ház, előttünk egy komoly kérdés fölmerülni ? nem fogunk-e akkor is az 1790-iki Ill-clik t. czikkre mutatni? (Helyes!) Nem akarom én azt mondani, mit Pestmegye és több más megyék 1790-ki fölirásaikban elmondottak, hogy t. i. asanetio pragmatica által megszabott törvényes örökösödési rend a 9 évi nem törvényes kormányzás által megszakadt, azt azonban ki kell jelentenem, hogy miután a koronaörökös az 1790-ik III-dik t. ez. rendelete szerint és korlátai között épen oly törvényes országid, mint egy koronás király: — én mindaddig, mig egy tökéletesen alkotmányos és törvényes térre lépett országlót nem látok — törvényes koronaörököst sem is ismerhetek (Zajos helyeslés): mert ha máskép cselekedném, nézetem szerint, ez nem egyéb volna, mint az eddigi absolut rendszer folytatását a jövőre nézve törvényessé bélyegezni. (Ugy van!) 3-or. Mi végül azt illeti, hogy ez iránti nézeteinket elmondhatjuk-e a tényleges hatalomnak? én ugy vagyok meggyőződve, hogy az országgyűlésnek az 1848-iki V. t. ez. értelmében! kiegészítése, és a HL t. czikkben körvonalozott minisztérium helyreállítása előtt, a törvényhozás ezen legsarkalatosb részébe nem bocsátkozhatunk, és épen azért sem tanácsokat vagy utasítást nem adhatunk, sem ígéretet nem tehetünk, sem kötelezettséget nem vállalhatunk (Helyes!); pedig a fölirási javaslatban mind a három megvan; mert ezzel megsértenők távollevő testvéreinket, és meg azon ősi alkotmányt, melynek védelmében annyi ezer hű honfi vérzett el, és melyet ha egyszer megingatunk lábaink alatt, többé hasztalan keressük azon alapot, melyre nemzeti jólétünk, és szabadságunk nagy templomát törvényes működésünk által ismét fblállítni akarnók. (Helyes! Ugy van!) A fölirati javaslatnak a trónváltozásra vonatkozó pontjait tehát csak akkor pártolhatnám, ha teljesen kiegészített országgyűlés volnánk, és minden kétségen kivül törvényes, és törvényesen országló trónörökössel állanánk szemközt; — így azonban azt nem pártolhatom, mert ezen 42-ik 43-ik és 44-ik szakaszok a jelen esetben oly archimedesi ponttá válhatnának reánk nézve, a melyre állva a bécsi mechanikusok bennünket törvényes, erős állásunkból könnyen kimozdítanának, és a törvénytelen alkudozások, egyezkedések beláthatlan terére lökhetnének. (Zajos helyeslés.) Lehet hogy tévedek, de én így vagyok meggyőződve. (Helyesen!) Ezért bátor vagyok a fölirási javaslat 42, 43 és 44-ik szakaszainak kihagyása mellett, következő módosítványt előterjeszteni: „A mi továbbá 0 Fölségének Y. Ferdinándnak trónróh lemondását illeti, mellőzve jelenleg azt, hogy az idevonatkozó okiratok velünk nem törvényes alakban és utón közöltettek, kijelentjük: miként országgyűlésünknek az 1848. évi V. törvénvezikk értelmébeni teljes kiegészítése, s az azon évi III. t. ez. által kijelölt közegek helyreállítása előtt, azon okiratok megbirálásába nem bocsátkozhatunk, és a trónváltozás kérdése iránt nem nyilatkozhatunk." (Zajos helyeslés.) Kállay Ödön : En a fölolvasott első, második és harmadik pontnak végképen kihagyatását óhajtom , és pedig azért, mert nem látom összeférhetőnek a parlamentaris tanácskozás lelkével azt, hogy oly tárgyak említtessenek meg akár határozatiján, akár föliratban, melyek itt e házban nem tárgyaltattak. Igaz ugyan, hogy ezen irományok kinyomatva voltak, és a képviselőknek általszolgáltattak, de ezen irományok e házban fölsem olvastattak. (Igaz!) Másodszor nem hiszem jogosultnak egy csonka országgyűlést arra, hogy ily nagy fontosságú kérdésben határozhasson; mely nem minket illet egyedül, hanem a magyar korona minden képviselőit. De nem látom harmadszor: szükségességét sem által, mely parancsolná azt. hogy e kérdés a főiiratban megemlíttessék. Lehetnek kik azt hiszik, hogy már csak azért is megkell ezt említeni; mert a tényleges hatalomnak jó tanácscsal szolgálhatunk arra nézve, hogy bonyodalmas helyzetét mikép hozhassa rendbe. En tisz-