Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-42

XLIL ülés 1861. június 11 -kén. 121 meglehetős rész már magamnak is jutott belőle, és a második adagot is alkalmasint várhatom, hogy reám bocsátják. Ennélfogva én nem egyebet mint a valót kívánom akkor ezen javaslatba tétetni, midőn következő módosítványnyal járulok a t. ház elébe: „az alkotmányellenes absolut hatalom által keserű gúny gyanánt kiadott rendelet folytán a törvénytelen adónak fegyveres erőszakkali behajtása oly kebelrázó eljárás mellett folytattatik, a mi jobbadán nem mást, mint a kegyelmetlen zsarolás siralmas nyomait hagyja maga után.

Cí (Helyeslés; Zaj.) Ivánka Imre: Ezen szakaszhoz én is bátor valék egy módosítványt beadni. Ezen szavakhoz „világos törvényeink ellenére ,

u ezeket kívánnám szúratni „világos törvényeink ellenére az országgyűlés beleegyezése nélkül az ujonezozás egy idegen rendszere léptetett életbe , a katonaság túlságosan szaporíttatott, és hazánkfiainak nagy része nem magyar, hanem az örökös tartományokbeli ezredekbe osztatott, és midőn ők és a magyar ezredek kényteleníttettek hazánkon kivül szolgálatot tenni. akkor ez országot és várainkat idegen katonaság tartja megszállva. Tisza Kálmán: Ezen szakasz igen hosszú, és nem tudom, hogy egyszerre méltóztatnak-e az egész felett szavazni, vagy nem: mert ha egyszerre méltóztatnak felette szavazni, akkor nekem a szakasz utolsó pontjára van egy módosítvány orn. De megvallom, talán czélszeriibb volna, miután több pontra adatott be módosítvány, szétszakítani e szakaszt, és külön szavazni reá (Helyeslés) s így előadhatnám ezennel módosítványomat, melyet ezen szakasz legutolsó pontjához „de miután O Fölsége az absolut hatalomnál" — kívánnék tétetni. Módosítványom igy hangzik: „de miután Fölséged ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy az absolut hatalomról lemond , és az alkotmányosság ösvényére tér, ha azt kívánja tőlünk, hogy bízzunk abban , miszerint őszintén ezen téren akar haladin, az absolatismus által felfüggesztett törvényeknek tettleg ismét vissza kell állíttatni teljes erejükben, és meg kell szűnni azonnal a törvénytelen adó fegyveres erőveli behajtásának, és azzal kapcsolatban levő vérlázító erőszaknak, melyek résztvevői iránt az 1504-ki I. t.czikk különben is szigorúan intézkedik." (Helyeslés.) Előre bocsátom, hogy nem ragaszkodom ezen módosítvány szavaihoz, hanem, ha méltóztatnak elvileg azt elfogadni, annak szerkesztését a különben is beadott módosítványokkal együtt a már kinevezett bizottmányra lehetne bízni. (Fölkiáltások: Elfogadjuk!) Vajai Károly: Nem tudom vájjon hiszi e valaki közölünk, hogy beszélhetünk e többször a bécsi kormánynyal. Tudjuk mindnyájan, tudjuk fájdalmasan, hogy ezen szavaink sem sokat használnak oda fenn, és hogy bennünket továbbá is fognak nyúzni mint a rablók. Én tehát, miután mi a törvényes téren állunk, miután jelszavunk az, hogy: „törvényeink és semmi más;" azon eszmét kérem — a mily szavakkal a t. háznak tetszik, — világosan kifejeztetni, hogy mind az, ki az adóbehajtást elrendeli, ki azt teljesíti, és ki annak enged, az 1504-ki t. czikk szerint honáruló. (Zaj.) Terényi Lajos: Szabad és életrevaló nemzet rendes kellékeihez tartozik, hogy leginkább ott korlátozzák a kormány hatalmát, a hol a közvagyon vagy közadózás kérdése fordul elő. Kitetszik ez törvénykönyveinkből is, melyekről el lehet mondani, hogy minden tárgyak közöl, melyek ott rendezvék, a legnagyobb halmaz az adó kérdésére vonatkozik. (Halljuk!) Meg van ott határozva: hol, kik által, és mi módon ajánlható meg az adó, hol, kik által, és mi módon hajtható az be, kik által vetendő ki, hova fizetendő , hova fordítandó, és végre ki vannak ott a büntetések is szabva, melyek érik azokat, kik netalán ezen törvényeket megszegnék. E hazában ismeri azokat mindenki, sőt a tanuló ifjú is elméjében forgatja; ugy látszik jelenleg csak azok nem ismerik, kik e hazában kormányoznak, vagy kormányozni akarnak. Pártolom Tisza Kálmán képviselőtársunk indítványát, s magam is kívánom, hogy juttassuk azoknak eszükbe ezen törvényeket, és ha netalán a törvények iránti tisztelet végképen kihalt volna keblükből, juttassuk eszükbe a büntetéseket is. Ezen büntetéseknek két neme van. Ezeknek egyike az 1504-ki törvények I. czikkében foglaltatik, mely sújtja azokat, kik a törvényesen ki nem vetett adót behajtják, vagy annak behajtására segédkezet nyújtanak, és azokat „fidefragii és perjurii" büntetésben marasztalják el. Van azonban jelenleg egy más eset, mely törvénykönyveinkben szintén föl van említve, és ez különös büntetésre ad alkalmat : hogy t. i. jelenleg a törvénytelen adó nem csak behajtatik, hanem annak behajtásától azon orgánumok, melyeknek kötelességük lett volna azt behajtani, eltiltatnak, hatóságuk föl van függesztve. Az 1599-ki XHI-ik t. ez. ez esetre vonatkozólag ekkép szól: „Sí verő sint aliqui, qui Comites, vei Vicecomites in exactione hujusmodi pecuniarum tnrbaturi essent, neque permitterent illos exigere, tales per Suam Majestatem ad proximam regni diaetam evocentur, et convicti in poenam capitalem incidant." Nézetem szerint ezen törvény jelenleg tökéletesen alkalmazható, és ennélfogva én itt csak azon változtatást akarnám tenni, hogy a hol Tisza Kálmán képviselőtársunk módosítványában e szavak vannak: „1504-iki I. i ez." oda e két szó tétessék: „hazai törvényeink." (Helyes!) Bónis Samu: Azt hiszem, hogy Tisza Kálmán képviselőtársunk indítványában benne foglaltatik az, hogy azon tanácsosok, kik ezen törvénytelen lépést javasolták, megbüntettessenek, mert provocalva van a törvény, mely azon megbüntetést rendeli. De vélekedésem szerint azon törvényekhez hozzá lehetne tenni Terényi képviselőtársunk által ajánlott szavakat. (Helyeslés.) Elnök; A fölirati javaslat az előtt 36-ik most már 37-ik szakaszának szerkezete ellen 3 módosítvány adatott be. Az első módosítvány Elek Mihály ur által adatott be hozzám, melyben a szerkezetnek ezen szavait kívánja megváltoztatni „keserű gúny gyanánt — egészen addig — behajtatik,'* A második módosítKépv. ház napi. II. k. 31