Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-42

118 XLII. ülés 1861. június 11-kén. délynek országgyűlése az eseményekbe többet bizott, mint kellett volna: ott vagyunk, hol voltunk 1848-ik előtt, hogy Erdélynek egyesülése még mindég vita tárgyát képezi. (Zaj.) Legkevésbé sem kétlem, hogy Ő Fölsége Erdélynek 1848-bani unióját törvényesnek fogja nyilvánítani, sőt lehetséges az is, hogy Erdélynek ezen országgyűlésre meghívása elrendeltetik, de én erőltetett barátságot, melyen Isten áldása nem lehet, nem akarok, én barátságos frigyet akarok, s azért ott kezdem a dolgot, hol elhagytuk, t. i. a pozsonyi országgyűlésnek intentioját kell újra feltenni, Erdélynek unióját elrendelni , s bevárni inig nyilatkozik. Ugyanezért a módosítványt pártolom. (Elénk nyilvánulása a nemtetszésnek. — Zaj.) Beniczky Lajos: Méltóztassanak képviselő társaim megnyugodni. (Zaj. Szavazzunk!) Midőn ingerültség és gyanúsításról hallottam beszélni, egyre és másra nagyon alaposan megtudnék felelni, de épen Wlád képviselő társunk most kijelentett szavait követve, hallgatok és ismételve csak azt mondom, beszéljünk bővebben és érdemlegesen a tárgyhoz akkor, midőn ideje bekövetkezik, s ne szúrjunk mindig a tanácskozásba oly dolgokat, melyeket kellőkép kifejteni nem lehet, és épen azért nem szülnek más hatást, mint azt, hogv egyik vagy másiknak kénytelenségből azon térre kell lépni, miszerint azt hiszi, hogy gyanusíttatik. Ha ki lesz tűzve az indítvány, beszéljünk majd akkor hozzá; én is azok nevében, kiket képviselni szerencsém van, bőven fogok szólani, azoknak is vannak érdekeik, melyek megérdemlik, hogy fontolóra vétessenek. Jelenleg azonban értsünk egyet azon kérdés fölött, melynél vagyunk és gondoljuk meg, hogy a fölirat nem oly okmány, mely egy vagy más nemzetiség jogát koezkáztatná. (Felkiáltás: Szavazzunk!) Tisza László; Ha a szólástól a többi szólók is elállanak, úgy én is elállók. (Jól van! Elállunk!) Elnök: Miután úgy látszik, hogy a t. képviselő urak e tárgyban nyilatkozni többé nem kivannak, tehát most szavazás által leszen a kérdés eldöntendő. A módosítványokat, melyeket egy részről Mihályi Gábor képviselő úr, más részről Babesch Vincze, Bogdán, s más képviselő urak adtak, felolvasásból ismeri a tisztelt ház. A szabályok szerint a kérdés a szerkezetnek megtartására, vagy meg' nem tartására intézendő, kérdésül tehát mindenek előtt ki fogom tűzni: ha váljon a t. ház a 32. §-nak szerkezetét megtartani méltóztatik-e, vagy nem ? A menynyiben a szerkezetnek bővítése kívántatik, ez is a kérdésben egyúttal igennel, vagy nemmel eldönthető. Mihályi Gábor: Miután az, a mit én beadtam, indítvány: a kérdés eldöntése előtt tehát még- egyszer szólhatok (Felkiáltások : Nem lehet! Derültség.) Elnök: (Halljuk!) A t. képviselő úr a §-hoz egy hozzátételt javasol. Ez. a szavaknak valóságos értelmét tekintve, módosítván}'. Miután azonban ezt módosítványnak tekinteni nem óhajtja, s így tehát mint módosítványt vissza veszi, ha a t. képviselő úr külön indítványát a maga módja és rendje szerint formulázva be fogja adni, annak idejében, tárgyalás végett, ki fog tűzetni. (Helyeslés.) Mihályi Gábor: Miután kijelentettem, hogy a szerkezetnek minden pontjába beleegyezem, már ebből kitetszik, hogy módosítványt kívántam benyújtani (zaj, melyből a szónok szavai alig hallhatók.) Ha az elnök űr indítványnak veszi, s voksolás végett nem méltóztatik kérdés alá venni, ez jól van; de én módosítványomat vissza nem vettem. (Zaj.) Elnök: (Halljuk!) Valami, egyszerre, indítvány is, módosítvány is nem lehet. Miután a képviselő úr indítványnak nevezte, azt gondoltam, hogy annak akarja tekintetni. Azonban, miután a t. képviselő űr épen most kijelentette, hogy a mit beadott, mint módosítványt akarja tárgyaltatni: ennélfogva továbbá is a kérdés megmarad az, hogy a t, ház a szerkezetet kívánja-e megtartani vagy nem? (Helyes!) A kérdés tehát ez: kivánja-e a ház a szerkezetet minden hozzátétel, bővítés, vagy módosítás nélkül megtartani vagy nem ? Kik megtartani kívánják, méltóztassanak felállni. (Majd mind felállnak.) (Mihályi Gábor ismét szólani akar.) Elnök: (folytatja) Már többször megrovattam, azért, hogy a kérdést roszúl tettem fel, de meg vagyok győződve, hogy jól cselekedtem: mert a kérdést úgy tettem fel, ha kivánja-e a t. ház a szerkezetet minden módosítás és bővítés nélkül elfogadni. Eszerint tehát most bővítés mellett senki nem lévén, ujabb kérdés talán nincsen? (Tovább!) következik a 33-ik szakasz. Olvastatik a 33-ik szakasz, (Szavazzunk! Maradjon!) Tisza Lajos: Csak egy pár szóra van megjegyzésem, különben az egészet teljes örömmel elfogadom. (Zaj.) Itt az áll hogy .,0 Fölsége az absolut rendszert megszüntette." Midőn tudjuk, hogy az adót most is erőhatalommal hajtják be, hogy Buschbachot elfogják: azt nem lehet absolut rendszer megszüntetésnek mondani. Lehet hogy megszüntetni talán akarta de még meg nem szüntette az absolut rendszert; s így ehhezképest kívánom a szerkezetet módosíttatni. (Helyes!) Zsarnay Imre: Én is elfogadom a czikketa mi a lényegét illeti. A képviselő úr által említettekre nézve gondolom, hogy az indítványozó úr talán korábban szerkesztette ezeket, mintsem az országban a rendkívüli esemény, — az adónak fegyveres erőveli behajtása bekövetkezett. — Már most lehetetlenség, hogy nd itt az egész országnak részben legalább képviselői ezt ignoráljuk, és azt mondjuk, hogy „megszüntette.'" En is tehát akként akarom a szerkezetet módosítani: hogy igérle, de nem szüntette meg; annál is inkább , mert későbben az mondatik, hogy „azon törvények életbe léptettettek." Igaz, hogy életbe kellett