Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-34
XXXIV. ülés 1861. június 1 -jén. 363 és eredeti rendeltetésökre fordításukat eszközölje. — Ez is hasonlóképen a kérvényi bizottmánynak lesz kiadandó. — Liptómegye közönsége fájdalommal értette, hogy a felsőbb törvényszékek tagjai sorában oly férfiak neveztettek ki, kik az elmúlt 12 év alatt a hatalom eszközéül szolgálván, a haza bizalmát nem bírják ; (Igaz!) ennélfogva kinevezésük ellen ünnepéhes óvást tesz s kéri a t. házat, hogy oda működjék, miszerint helyökbe a hon bizalmát kiérdemelt férfiak neveztessenek ki. (Helyes!) Talán azon bizottmánynak adathatnék ki, mely a törvénykezés ideiglenes rendezésében működik. (A kérvénvi bizottmányhoz!) Többen óhajtják, hogy a kérvényi bizottmányhoz adassék, tehát oda tétetik át. (Helyes!) Liptómegye közönsége panaszt emel a helytartótanács azon rendelete ellen, melylyel tndósíttatik, hogy az adó a es. pénzügyi tisztviselők által katonai erővel is be fog hajtatni, és előadván a megye lakosságának szenvedett ínségét és nyomorát, mely szerint, ha a helytartótanácstól sürgetett 40 ezer forint rajta megvétetik, a nép legszegényebbjei éhhalál martalékai lesznek; — az iránt folyamodik, hogy a várható katonai adóvégrehajtásoktól a megyét a t. ház előzőleg mentse meg, és kijelenti, hogy az ínség náluk oly nagy, miszerint ha a kormány a kitűzött intézkedésétől el nem áll, czélt tévesztend, mert a nép a törvényekhez ragaszkodik, és a nyomor oly nagy, miszerint, ha a kormány a katonaságot el nem látja, az szintén az inség és nyomor részese lesz. — Szakolcza város közönsége feljelentvén, hogy az adóbehajtás végett a pénzügyi tisztviselők a tanácsházat katonai erővel megszállották, az adókönyvecskéket elvették s az adó befizetésére 4 napi határidőt tűztek ki; — e sérelem orvoslásáért a t. képviselőházhoz folyamodik. Hasonlóan sz. k. Kassa város közönsége azt adván elő, hogy udvarháza katonai erővel elfoglaltatott, a pénztárból 1117 ft. az adókönyvekkel együtt elvétetett és most már az egyes lakosoknál folytattatik a katonai executío, — ezen sérelem orvoslásáért hasonlóan esedezik. Mindezek számos hasonnemü kérvényekkel akkor, a midőn az adóügy tárgyaltatni fog', figyelembe lesznek veendők. — Kraszna megye közönsége feljelenti, miszerint a helytartótanács és a katonai parancsnokság által felszólittatott, hogy az illető katonai ezred kiegészítése tekintetéből a szabadsággal elbocsájtott legényeket az illető helyre küldje be és a hátralévő ujonezokat a besorozó bizottmány elébe állítsa. Kijelenti ennek folytán a megye, hogy a szabadságon kin lévő legénység berendelése iránt érkezett rendeletet, nehogy ezen szabadságosok megbüntettessenek, köztudomásra juttatta: de a besorozás alá tartozó ujonezokra nézve kijelentette, hogy azon intézkedés előmozdítására mind addig, mig az országgyűlés törvényhozás utján nem intézkedik, segéd kezeket nyújtani nem fog. E határozatot a végett tudatja a t. házzal, hogy ezt a maga helyére feljegyezve, használja egyik adatául a tői vényes állapot teljes diadalát eredményezendő nagy munkájában. Ezen tárgyhoz tüzetes kérés nem levén csatolva, az talán tudomásul vétethetik. (Helyes.) Jelentem továbbá a t. háznak, hogy Szabolcs megye Bogdán kerületének újonnan egyhangúlag elválasztott képviselője Elek Mihály ur megbízó levelét beadta. (Éljen!) Az igazoló bizottmánynak fog kiadatni. (Helyes!) Hasonlóan Kraszna megyei szilágy-somlyói kerületben megválasztott képviselő Bagosy Sándor ur beadta megbízó levelét. (Éljen!) Hasonlóan az igazoló bizottmánynak lesz kiadandó. — Bárczay Albert képviselő ur a t. ház elébe következő nyilatkozatot ad be. (Felolvastatik Bárczay Albert képviselőnek képviselői állásáróli lemondása.) Fájdalmas kijelentésével annak , hogy t. képviselő társunktól elválunk, (Ügy van!) Abauj megye közönségét uj képviselő választására elnökileg felfogom szólitani. Mielőtt átmegyünk a napi renden lévő tárgyalás további folytatására, bejelentem a t. háznak, hogy Tisza Kálmán képviselő ur az indítványt, melyet a tárgyalás kezdetén előterjesztett, formulázva hozzám a mai napon beadta; az indítvány hosszabb lévén, talán a t. ház nézetével találkozom, ha azon óhajtásomat terjesztem elő, hogy az nyomattassék ki s a tagok között osztassék szét. (Közhelyeslés.) Most fölkérem a jegyző urat, méltóztassék a következő szólani kívánót felszólítani. Benczur Miklós: Tisztelt képviselőház! Két fél közötti békiilés alkalmával, a jogot és a törvényt indokul vagy védőül felhozni czélszerüen csak akkor lehet, a midőn a törvényt és a jogot mind a két fél egyaránt tiszteli. —• Az erőszak terén álló, ha békél, ezt nem azért teszi, mert talán az igazság szentségének érzete szállotta meg, — de azért békél, mert erre az anyagi hátrányoktóli félelem, vagyis a kényszerűség ösztönzi. Fájdalom ama kormány, a melylyel nekünk békélnünk kellene, az erőszak terén állván, a jogra és törvényre nem hajt semmit, s hogyha mi azt legyőzni és capacitálni akaijuk, nem elég nekünk a rongyokká taposott törvényeinket és jogainkat fölmutogatnunk, hanem szükség, hogy azt nyíltan és őszintén figyelmeztessük, miszerint a tárgy igen komoly, a melynek békés megoldásától függ a birodalom jövője és létele; szükség, hogy azt figyelmeztessük, miszerint az erőszak a megtámadottban az önfentartás ösztönét kelti fel, amaz ösztönt, a mely az erőszaknak erőszakkal! visszaverésére buzdít és vezérel. Az az élő lények természetében van, hogy midőn erőszak által tiportatnak, bennök az önfentartás ösztöne feléledjen. — Még az utolsó féreg is, ha látja, hogy élete vészben forog, védi magát és szembe száll, —• józan észszel pedig feltenni sem lehet, hogy a magyar nemzet minden védelem nélkül hagyná magát eltiportatni és a legutolsó féregnél is alábbvaló lehessen. A magyar história e tekintetben hármat tanúsít: 1-ször. Hogy a magyar nemzet mindannyiszor, valahányszor alkotmánya vészben forgott, annak védelmére fegyvert ragadott. 2-szor. Hogy a magyar nemzet csak akkor nyúlt a fegyverhez, a midőn a békiilés érvei már mind kimerítettek. 91*
