Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-10
X. ülés 1861. april 24-kén. 41 Másodszor az mondatik, hogy oly egyének hagyattak ki, kik a törvény szerint jogosítva volnának a szavazásra. A törvény a középponti bizottmányra nézve világosan rendeli, hogy az összeirók minden beadott folyamodvány tökéletes elintézéséig üléseiket naponkint folytatni tartoznak. Több tanú esküvel akarja bizonyitani, hogy keresték a középponti bizottmányt, de nem találták azt. így a központi bizottmány — ha ez való — nem felelt meg azon kötelességének, melyet a törvény parancsol. — Ha ez bevalósul, akkor kell lenni egy fölsőbb itelöszéknek, a melynél azok, kiknek a törvény jogot ad a választásra — ha a választástól akár az összeíró, akár később a központi bizottmány által elüttetnek, — követelhessék, miszerint a törvény által megadott jogukat gyakorolhassák. Ezt annál inkább kivánom a ház figyelmébe ajánlani, mert ha méltóztatik a szavazók számát tekintetbe venni, 27a különbség, összesen 700 és néhány szavazónál, a midőn 800 és néhányan folyamodtak vizsgálatért. Véleményem szerint a panasz az utóbbi előadások által okadatolva van. — Méltóztassék a ház figyelembe venni, hogy már kevésbbé okadatolt esetben is elrendelte a vizsgálatot; s azért óhajtom a ház következetességét — a mennyiben tőlem függ — megmenteni; óhajtom pedig tisztán, minden személyességtől megóvni, — legyen bár az illető elvrokonom, legyen ellenem, — szorosan ragaszkodom azon elvekhez, melyeket a törvény parancsol. — De különben is azt tartom, hogy magának a képviselőnek érdekében van, ha oly okok adatnak elő, melyek a törvényben gyökereznek, s ha oly számosan folyamodnak — mit egyébiránt tökéletesen nem akarok latba vetni, — ilyenkor — mondom — önmagának azon képviselőnek látom érdekében az ügy megvizsgáltatását. Másodszor érdekében látom a háznak, mert mögöttünk a haza s a közvélemény áll, s ha önök sziveikre teendik kezeiket, meglátandjuk, hogy már sokkal kevésbbé indokolt esetekben rendeltetett el vizsgálat. Azért fölhívom a tisztelt házat, miszerint a beadott indokolt panasz folytán vizsgálatot rendeljen (Helyes!) Besze János: Hogy több vérengzés nem történt a választásoknál a hazában, — hála Istennek — annak egyik oka az, hogy a nép bizott a ház igazság-szeretetében és részrehajlatlanságában ; s tudván, hogy ha törvénytelenség történik, folyamodik a házhoz, hol igazság fog szolgáltatni, haza ment tehát azon jó hiszemben, hogy az igazság részrehajlatlanul fog részére kiosztatni. Oly városban mint Makó, 300 és néhány szavazótól követnek választatni, szembetűnő dolog, midőn 800 választási joggal biró egyén folyamodik, állítván, hogy az elnök azt monda: „Holnap is van nap, haza mehetnek!" s ők elmentek, de másnap már nem szavazhattak. Ily állítása 800 embernek akkor, midőn 300 választott, elég okul szolgál arra, hogy innen vizsgálat küldessék ki, mert a bizalmat a népben fönn kell tartani, s részrehajlatlan szigort kell gyakorolni minden ily esetben. Ennélfogva kivánom, hogy egy egyén küldessék ki a dolog részrehajlatlan megvizsgálatára. Nem szólok a tárgyhoz, ha egy körülmény nem hozatik fel, t. i. a korteskedés. Dedinszky József: A korteskedés látszata onnan eredt, hogy a vásár előtt két nappal levén nevem napja, nálam — mint igen természetes — többen összejöttek. Sokan megvallják, hogy a vizsgálatra nézve nem tudnak véleményt mondani. S valóban én is tökéletesen meg vagyok győződve, hogy tisztább választás nem történt az országban, mint a makói, s ezt saját tapasztalásomból és becsületemre állithatom.. A vizsgálatnak mindig kell tárgyának lenni; de azok , miket Madarász képviselőtársunk előadott, nem lehetnek vizsgálat tárgyai. Ö ugyanis először azt állítja, hogy meg kell vizsgálni, a szavazók közé vájjon valóban jöttek-e be olyanok, kik választói képességgel nem birnak. Énjeién levén a központi bizottmányban, felelhetek arról, hogy Návay Tamás részére sérelmes visszautasítás mindössze talán kettő adatott be. Megjegyzendő ugyanis , hogy az egész értelmiség, valamennyi megyei és városi tisztviselő, valamennyi ügyvéd, valamennyi egyházi elöljáró mind Návay Tamás részén volt, mig az ellenfél részén csak néhányan voltak a kaputos osztályból, kiknek életét különösen a z bélyegzi, hogy a forradalom után — midőn a legszomorúbb állapotban voltunk — gázolták és zsebelték a hazát s az értelmiségből csak néhányan, kik föl voltak ingerelve azért, mert mindnyájan 400—500 ftos hivatalt nem nyertek. Ha valaki sértve érezte volna magát, mindjárt a hely szinén lett volna útja módja azt előadni: mi azonban nem történt. A másik részről még egy harmadik ellenvetés is tétetett, mely azonban maga a követjelölt ellen képez némi kifogást s ide nem tartozik. A második sérelmet illetőleg, hogy olyanok is vétettek be az összeirók által a választók közé, kiknek nincs joguk: arra nézve is ott lett volna helye az orvoslásnak. A mi Madarász ur azon állítását illeti, hogy nem tartott folytonosan az összeírás, — a dolog ugy áll, hogy a törvény megszabja ugyan, mikép mindennap kell ülést tartani az összeíró választmánynak, s ez a fönnforgó esetben az első napokban együtt is ült reggeltől délig, déltől estig; de látván, hogy nem jelenti magát senki, később délután nem ült össze; az utolsó napokban azonban megint egész nap együtt ült. Az nincs a törvényben megszabva, mennyi ideig kell a választmánynak naponkint együtt lennie és a törvény csak azt határozza, hogy mindennap kell ülést tartani. — Ha sérelem történendett, különben is ott lett volna helyén azt előadni. Képv. ház napi. I. köt. +•*•
