Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-9

IX. ülés 1861. april 23-kán. 37 tesített törvények 32-dik §.-sa ugyanaz, és szerkesztve is úgy van, mint azt Kálóczy képviselő ur előadta. Ez titkos szavazatot parancsol. Már most, ily körülmények közt, midőn a törvény ezen eltérései közepett lehetlenség volt magát bárkinek is tájékozni; nézetem szerint — midőn a választás ellen még csak panasz sem tétetett, — teljesen jőhiszemmnl lehetett a titkos szavazást elrendelni; s így a választás megsemmisí­tésének helye nincs, s én a mellett vagyok, hogy a t. képviselő úr igazoltassák. (Helyes.) Somssich Pál : Azon okmány után, mely felolvastatott, kétségtelen, hogy a törvény értelme kétféle; de épen oly kétségtelen az is, hogy nem azon törvényes szöveg küldetett el az illető hatóságokhoz. Ezek tehát azt nem ismerhették, s igy azon s z öveget az ö eljárásukra alkalmazni annyi lenne, mint retro-activ határozni akarni. Tökéletes igaza van ugyan gr. Dessewffy Emil képviselő úrnak — a jövőre nézve; de a múltra nézve miután bonafide járt el a választó kerület, — a választást igazolandónak tartom. (Helyeslés.) Bernáth Zsigmond : Ha a tisztelt ház megnyugszik abban, hogy a kérdésben levő követ igazoltas­sák, akkor ezen részéhez a kérdésben levő tárgynak nem szólok ; de szólok ahhoz, mit felvilágositáskép a nagyérdemű elnök úr méltóztatott mondani. Én kétségbe vonom azon irománynak helyességét, mely e tárgyra vonatkozik. Azon iromány kelte sokkal későbbi, mint az, mely az országos ülések Írásai között ta­láltatik. Az 1848-diki országgyűlés iratainak 109-dik lapján, az april 11-kén tartott 65-dik ülés Írásai kö­zött a 32-dik §. szövege így van : „a szavazó a szavazás nevének a küldöttség általi feljegyzésével a szavazat­szedő választmánynak egyedüli jelenlétében — parenthesis : — titkosan — a szavazatok összeszámítása mindazáltal nyilván történik." így kell tehát a törvénynek állani ; mert ezen szerkezet utóbbi annál, me­lyet a tisztelt elnök úr előterjesztett. Elnök .-"Miután előadásomra vonatkozólag észrevétel tétetett, méltóztassanak megengedni, hogy előadásomat indokolhassam is. Azon szöveg, melyet tisztelt képviselő társunk Bernáth Zsigmond úr a 65­ülésből előadott, másolata azon decretumnak, mely az országgyűlés végén az utósó ülésben kihirdettetett, de csak másolat, nem zárja tehát ki annak lehetőségét, hogy magába az országgyűlési iratokba nyomtatási hiba nem csúszhatott volna be ; és a kétséget az országos levéltárban levő eredeti szöveg fogja csak eloszlathatni. A kérdés talán nem is annyira a jelen esetre, mint a jövőre szól. Az 54-dik ülésben a tör­vényjavaslatot, az országgyűlési követeknek népképviselet alapjáni választásáról, az országos karok és rendek a főrendekhez ezen szerkezettel küldték át : „A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi fel­jegyzésével, a szavazatszedő választmánynak egyedüli jelenlétében, a szavazatok összeszámítása mindazál­tal nyilván történik". Itt van az 56-dik ülésben 153. szám alatt válaszüzenete a méltóságos főrendeknek az országgyűlési követeknek népképviselet alapjáni választásáról szóló törvényczikkre nézve. Ebben az mondatik : a 32-dik §.-ban „a szavazás nyilvánosságát határozottabban kívánván kifejeztetni, ezen §.-t ek­kép javasolják szerkeztetni : 32-dik §. A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével s valamint a szavazatok összeszámítása is nyilván történik." Most következik utána a karoknak és rendek­nek válaszüzenete a méltóságos főrendekhez az országgyűlési követeknek népképviselet alapján leendő választása iránt közlött törvényjavaslatra nézve tett észrevételekre. Ebben a karok és rendek ezt mondják: „A 32- és 40. §§.-ok oly képpeni változtatását, mint azt a főrendek javasolják elfogadják. E szerint ezen §§.sok kiigazitandók lesznek." — így nézetem szerint nem szenved kétséget, hogy az a mi későbben az országgyűlési iratok között foglaltatik csak sajtóhiba lehet. Gróf Teleky László : A választásra nézve, mely szőnyegen van, gondolom nem sok vélemény-kü­lönbség lehet köztünk, miután azok is, kik ezen §.-t azon értelemben veszik, miszerint a jövőben nyilváno­san kelljen szavazni, a jelen választást, mivel az jó hiszemben történt és mivel mi magunk sem tudtuk, mi alapon kelljen választani, megerősítendőnek vélik. Erről tehát nem szólok, hanem szólok arról, hogy ezen törvényt jövőre miként kelljen magyarázni. En azt gondolom, hogy a törvény magyarázatára nézve döntő az, minő értelemben vették ezt azok, kik azon törvényt alakították. Részt vettem a 32-dik §. alakí­tásában és igy emlékszem, hogy senkinek sem volt akkor szándokában ezen törvényt úgy magyarázni, miszerint annak következtében a szavazás akként történj ék nyilván, hogy még az is följegyeztessék, kicsoda kire szavazott. Ekkor azon főrendi tárgyalásban, melynek következtében a törvényjavaslat megváltozta­tott én részt vettem, és ugy gondolom, ha jól emlékszem, hogy a változtatás az én indítványomra történt, melyet azért tettem, minthogy a választásnak nem láttam elég garantiáját abban, ha a szavazás, a szava­zatszedő választmánynak egyedüli jelenlétében történik ; kívántam tehát a szavazásra nézve is teljes nyil­vánosságot ; de teljeséggel nem azt, és soha sem értettem sem én sem azok, kik velünk szavaztak, hogy ezt úgy magyarázzák, miszerint a szavazás érvénytelen legyen, ha azon kivül, hogy a szavazónak neve fel­jegyeztetik, egyúttal az is föl nem jegyeztetik, hogy ki melyikre szavaz. A törvénynek ezen magyarázatát megerősíti — a minek nagy súlyt kell tulajdonítanunk, az azután következett gyakorlat, a mint Kálóczy követtársunk is magyarázta, miszerint t. i. az ily módon történt választások 1848-ban is megerősíttettek a ház által;midőn bizonyára tudták, hogy minő értelemben veendő a törvény. Most ezen magyarázatot meg­változtatni csak azon esetre látnám helyesnek, ha a törvény egyenes szavaiból annak ellenkezője derülne ki ; de én a törvény szavaiból a gyakorlatnak ellenkezőjét nem magyarázhatom, mert azt, hogy a szava­zás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével nyilván történik, nem magyarázhatni oda, hogy tehát mindenkinek ki kell fejezni, kire szavazott. Továbbá a törvényben következő ezen szavak is : vala­mint a szavazatok Összeszámítása is nyilván történik", csak a nyilvánosság, és a szavazás garantiájának ér­dekében vannak oda téve. Véleményem szerint tehát ezen törvény értelménél fogva, ha a szavazók nevei Képv. háa napi, I. köt. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom