Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-9
IX. ülés 1861. april 23-kán 35 anomália követtethetik el, hogy azon képviselő urak, kiknek megválasztatásuk kérdésben forog, szavazni fognak, azok pedig kiknek megválasztatásuk tisztában áll, elesnének szavazataiktól, mert ki lesznek küldve a vizsgálatra. Ezek folytán odajárul indítványom: miszerint méltóztassanak kimondani azon határozatot, hogy valamennyi vizsgálat egy időben történjék meg; és pedig akkor, midőn a ház magát 8—10 napra el fogja napolni, ezt a ház mindjárt megteheti a veriíicationális tárgyalás befejezése után; vagy talán később is előadhatja magát valami alkalom az elnapolásra (zaj), ekkor ha a ház indítványomat érvényre emeli, egy tag sem fog vonakodni a vizsgálat elvállalásától, mit eddig — őszintén megvallva — tapasztalni kénytelenek vagyunk. Egyébiránt jelen esetben a vizsgálat mellett szavazok. Cserky István: Úgy gondolom, hogy ezen vizsgálatok a pünkösdi ünnepek alkalmával, —a midőn a háznak rövid elnapolása fog bekövetkezni, legczólszerübben történhetnének meg. Egyébiránt a jelen esetre átmenve, miután a Daczó-párt önkényt visszalépett a szavazástól és az ok, mely miatt visszalépett, nem oly lényeges, hogy a miatt visszalépnie kellett volna; — volenti non fit injuria — elhagyván a helyet, a megválasztott követ törvényesen megválasztott követnek tekintendő. Kazinczy Gábor: A kérdés egyszerű. 2942 szavazó volt mind a három részről jelen; a kérvényt pedig kétezernél több irta alá s igy a vizsgálatot el nem rendelni teljes lehetlen. (Helyes, szavazzunk!) Elnök: Miután felkiáltásokból a többséget kivenni nem lehet, nincs egyéb hátra, mint a szavazás. A szabályok értelmében először azoknak kell felállani, kik az osztályelöadó jelentése mellett vannak, azaz a vizsgálatot pártolják. (Felállás után.) Méltóztassanak most azok felállani, kik a vizsgálatot nem pártolják. (Felállás után.) A többség az osztály véleménye mellett nyilatkozott. Most a második kérdés következik, miután 3 tagot kiküldeni nem akarnak, hanem csak egyet, hogy ki legyen az ? (Felkiáltások: Luzsénszky.) Igen sok részről Luzsénszky nevét hallom említeni. Mivel senki sincs ellene, tehát Luzsénszky Pál mint vizsgálóbíró kiküldetik. Következik a negyedik osztály igazolási tárgyalása. Tanárky Gedeon mint osztályelőadó megkezdi az osztály jelentésének és véleményének felolvasását Kozma Imre győrvárosi képviselő megválasztatása iránt. Kálóczy Lajos: Ha a t. ház igazoltnak tekinti Kozma urat, nincsen szóm, különben fenntartom magamnak a szólásjogot. (Halljuk!) Tisztelt ház! hallottam sokszor e napokban említeni, hogy ha valaha, most szükséges a szigor; ón is tökéletesen osztom ezen véleményt; de a mostani esetre ez nem alkalmazható; mert figyelemmel hallgattam az itten felolvasottakat és a következőkre akarom figyelmeztetni a t. házat: 1-ör, hogy a választás a legnagyobb csendben és rendben ment végbe, — mire nézve bátorkodom a tisztelt házatarra figyelmeztetni, hogy az ellenfél részéről kiküldöttek, kik a választott ellen működtek, a jegyzökönyvet minden észrevétel nélkül aláirtak; de figyelembe veendő az is, hogy a panaszlottra öt annyi szavazat esett, mint az ellenfélre; továbbá, hogy semmi petitio sem történt ellene; tehát csupán az volna a megválasztatása ellen felhozható egyetlen ok, hogy a szavazás egészen nyilvánosan nem történt s hogy a szavazók nevei a jegyzőkönyvbe nincsenek beiktatva. Az osztály véleményét e részben a törvényre, különösen pedig az 1848-ki V-ik t.czikk 32-ik §-ára alapítja, mely a szavazat nyilvánosságát rendeli. Megengedje a tisztelt ház kimondanom, hogy az osztály azon véleménye nem áll, s pedig nem áll azért, mert a kézen forgó 48-ki V-ik t. ez. 32-ik §-ának szövege egészen eltér azon nyomtatott példánytól, melyet Ö Felsége V. Ferdinánd szentesitett. Az emiitett 48-ki törvények V-ik ezikkének 32-ik szrdtasza azt mondja: ,,A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi följegyzésével s valamint a szavazatok Össze, számítása is mindazáltal nyilván történik" mellőzve azt, hogy a syntaxis is rósz, a sanctionált törvényben a 32-ik §. igy hangzik. „A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével a szavazatszedő választmánynak egyedüli jelenlétében, - a szavazatok összeszámítása mindazáltal nyilván történjék." E szerint még az általam először felolvasott §-ban az áll, hogy egyedül csak a nyilt szavazás érvényes, addig az utóbb felolvasott § szövegéből az tűnik ki, hogy titkos is lehet a szavazás. Mikor tehát a törvényeknek ilyen divergens szövege van, akkor fel kell tennünk, hogy bona fide történt az eljárás és alapul a sanctionált törvény vétetett. De uraim, azon idő óta, mióta az osztály Kozma Imre ur választását megsemmisítendőnek véleményezé, jött volna már be petitio; de nem csak hogy nem jött, sőt siettek Győrváros bejegyzett választói két okmányt hozzám küldeni; különösen a márczins 16-án tartott központi bizottmány ülése jegyzökönyvének hitelesített másolatát, mely márczius 23-án érkezett hozzám s melyből az tűnik ki, hogy a központi bizottmány a titkos szavazást, épen a törvény divergentiája következtében határozta el; s küldöttek hozzám még egy iratot t. i. az 1848. június 26-án [Győrben tartott választás jegyzőkönyvét, mely szintén hitelesítve van, s melyből kitűnik: hogy 1848-ban szintúgy választatott meg Lukács Sándor képviselőnek és a hivatalos közlöny rovataiból is kitetszik, hogy az ellen a ház semmi ellenvetést nem tett. Méltóztassanak az osztály véleményétől eltéröleg Kozma Imre urat igazolni. (Helyes.) Lónyay Gábor: Nem szólok, ha igazoltatik a választás. Épen a törvény magyarázatából indulva ki, nem tartom törvényellenesnek a titkos szavazást, sőt méltánytalannak s igazságtalannak tartanám, ha a képviselőház ezen választást megsemmitné akkor, midőn a törvény világos szavai ellenére oly választásokat, melyeknél fegyverek alkalmaztattak, — és hogy ez történt, köztudomásra be is bizonyult, nemcsak hogy nem semmisité meg, hanem azok iránt legfölebb vizsgálatot rendelt; — mondom méltánytalannak 9*
