Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-8

VIXI. ülés 1861. april 22-kón. 31 azt nem pártolják, maradjanak ülve. Azt tartom, hogy ez a tárgyalások folyamát mindenesetre igen elő­mozdítaná, és nem tennénk semmi olyat, mi akár törvénybe akár szabályba ütköznék. > J.••> r »••: Halász Boldizsár : Két képviselő úrtól hallottam azon véleményt kimondatni, mintha mi felülvizs­gáló birák volnánk az osztályok jelentésére nézve. Az osztályok osak véleményadás végett voltak kiküldve. A mi a szokást illeti : épen magában ezen szóban hogy szokás, kötelező erő nem lehet, minthogy ma ez, holnap ismét más a szokás. Egyébiránt azt gondolom, hogy a képviselőház nincs arra kötelezve, hogy az irományokat felolvastassa. De ha csak egy képviselő kívánja is azt, köteles azt az előadó felolvasni. Elnök : És a ház tanácskozásának átalános folyamát tekintve, azon megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy a mennyiben itt Dessewffy Emil képviselő úr által egy oly tárgy pendittetett meg, a mely a szabá­lyokhoz mintegy hozzáadás lenne, nézetem az, hogy ez külön indítványozás tárgya lehetne, most e pillanat­ban a tanácskozás anyagául semmi esetre nem szolgálhat. (Közhelyeslés.) Tökéletesen áll az, hogy minden egyes esetben is a tisztelt ház rendelkezésétől függ határozni a felett, a mit jónak vél ; — de azt ajánlom, hogy most a napirenden levő tárgyakat folytassuk, és olvastassák fel az osztály véleménye, s azután mél­tóztassék hozzá szólani. (Közhelyeslés.) Olvastatnak Nagy-Szabó Ignácz veszprémmegyei ugod-kerületi képviselő megválasztatását tárgyazó iratok. Tisza László : Ez esetet nézetem szerint az eddig fölolvasott legkétesebb esetek egyikének látom. Ha végig tekintek a jegyzőkönyvön, azt tökéletesen a maga rendjében találom kiállítva. Benn foglaltatik az, hogy a másik követjelölt Szabadhegyi úr leköszönt, még pedig a megválasztott képviselő jelleme iránti teljes elismerésből, mit alig hiszem, hogy lehetett volna oly férfiú irányában tennie, kinek részéről meg­vesztegetések, vagy alacsony módok követtettek el a. választás kieszközlésére. Ha végig tekintek a be­nyújtott panaszon, megvallom, hogy már annak hangulata s azon bombasztikus styl, melyben a lényeg­elvész, bizonyítja azt, hogy az illető panaszoknak igázok alig lehet. De legfökép az is bizonyítja, hogy ha a képviselő-j elölt ur lemondása és a megválasztott képviselő jelleméröli kedvező nyilatkozat hütelenül lettek volna is a jegyzőkönyvben előadva, a képviselő jelölt bizonyosan nem mulasztotta volna el a képviselő el­len beadott panaszt személyesen aláírni, a mi pedig nem történt. Én tehát azt hiszem, hogy ezek alapján, a háznak a választást egyszerűen meg kellene erősíteni. Két nehézség tűnik itt fel azonban : az egyik az, hogy 15 helység pecsétével van megerősítve a panasz ; a másik azon körülmény, hogy a folyamodásban az állíttatik, miszerint a többség, mely a maga képviselőjét megválasztotta, a minoritás embereit erőszak­kal szorította volna le a szavazás teréről. Én megvallom, mind ezen állításokkal szemben erősebbnek tar­tom a jegyzőkönyvnek tartalmát, mely tökéletesen törvényesen van fogalmazva ; midőn egyébiránt a képviselő úr megerősítését és igazolását bátor vagyok ajánlani, kötelességemnek tartottam egyszersmind a dolog másik oldalára is figyelmeztetni a házat. Halász Boldizsár : Én rövideden nyilatkozom, s azt mondom, hogy a kérvényt inkább Szabadhegyi úr ellen lehetett volna beadni ; hogy mért hagyta el a választás terét, s mért köszönt le a képviselő jelölt­ségről. Pártolom előttem szóló tagtársunk előadását. Dedinszky József: Egy figyelmeztetésem van. A vizsgálatot csak azon kérdés eldöntése végett küldhetnök ki : vájjon igaz-e a jegyzőkönyv azon állítása, hogy Szabadhegyi ur csakugyan lemondott a képviselő-jelöltségről a választmány előtt? Ezen megvizsgálandó kérdés,azonban elhangzott, egyrészről a jegyzőkönyv hitelessége által, s másrészt azon körülmény által, hogy Szabadhegyi úr t. i. nz, kiről szó van, nem írta alá a folyamodást. Én tehát fölöslegesnek tartom a vizsgálatot, Zmertics Károly : Csekély véleményem szerint, a ház nem járhat el eléggé szigorúan ajegyzököny­vek megbírálásánál ; ezt megkívánja a ház méltósága s azon állása, melyet Európában elfoglal. Ezt előre bocsátva a fennforgó kérdésre véleményem az, hogy miután Szabadhegyi úr lemondását, a jegyzőkönyv­ben alá nem írta, a jegyzőkönyvnek az elnök és jegyző általi aláíratásából nem látom bebizonyítva, hogy Szabadhegyi úr csakugyan lemondott volna. A panasz-levélben még az is elöadatik, hogy az ellenfél itatás által szerezte voksait, hogy fenyegetés történt, továbbá, hogy erőszakkal s fegyverrel jelentek meg a vá lasztás terén, s végre, hogy a jegyzőkönyv nem a hely színén, hanem Pápán szerkeztetett ; mind ezek vé­leményem szerint oly hiányok, melyek miatt a ház, méltóságának megtagadása nélkül a vizsgálatot el nem mellőzheti. Kazinczy Gábor : Az alapszabályok első szakaszának 9-dik pontja azt mondja : „Kifogás nélküli választásnak tekintetik, melynek választási jegyzökönyve rendben van, s mely iránt panasz beadva nincs." és a 10-dik pont: ,,Panaszt csak az illető választó kerületi követjelöltek, vagy választók, s egyedül Írásban tehetnek, mely csak ugy vétetik figyelembe, ha okadatolva van" ; következőleg azon ok, hogy a jegyző­könyv ellen kifogást nem tehetni, súlylyal nem bír. Nem is veszem itt a kérdést ugy, mint egy Szabad­hegyi és Nagy-Szabó Ignácz között fennforgó ügyet, hanem mint 15 helységnek indokolt teljes hiteles­séggel ellátott folyamodását az eljárt választmány ellen. Ennek következtében azt hiszem, hogy itt a nyo­mozást teljes lehetetlen el nem határozni. (Közbenszólás : Szavazzunk!) Pártolom tehát előttem szóló véleményét. Justh József: Bátor vagyok Kazinczy urnák arra felelni, hogy a helységek aláírása nem elégséges; mert meglehet hogy nem voltak jelen. (Felszólalás : szavazzunk.) 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom