Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-32

XXXII. ülés 1861. május 29-kéi. 335 mely 40,000 árva — és özvegynek vagyona romjain nőtt Ínséget alig feledteti, és kebelükben megszülemleni kellett azon fájdalomnak, hogy közös hazájuk és testvéreik elleni lázadásra kagyák magokat ragadtatni oly Ígéretekért, melyeknek a mint törvényes alapja nem volt, ugy tartósságára sem számíthattak; (Helyes!) hiszen eléggé tapasztalhatták már 1790-ik september 1-én báró Schmiedtfeld János császári biztos elnöklete alatt tartott congressusból, hogy a szerbeknek tett pereteket csak akkor melegítették fel, midőn a Magyar nemzet ellen „contracarirozásul" akarták felhasználni. Mint volt az 1790—91-ki alkotmányt biztosító törvényeknél, ugy volt az 1848-ki szabadság és függetlenségi törvények megalapitásánál. Gondoljanak vissza Leopoldnak ugyan ezen császári biztoshoz irt Handbiletjére, mely elég irányul szolgálhatott nekik, minő jó szándékkal viseltetnek oly nemzet iránt, melynek érzelmei, sőt kívánt szabadsági intézményei egészen ellenkeznek azon elvvel, melyet az osztrákkormányféríiak irányul tűztek ki. A szerbvajdasági területnek Magyarországtólí elszakitásával a megmaradott rész hasonló német kormányzatban részesitetett, a minden oldalról betódult jövevények, kontár-művészek, gazdájoktól elűzött mesterlegények és pinczérek befolyásos hivatalokra alkalmaztattak, (Ugy van!) mely — nyomor - és Ínségtől leigázott és kiéhezett tömeg, az annyi szenvedéssel küzdött népet véginségre juttatá, a vagyon és személybátorság a mint alulról ugy felülről sem volt biztosítva, mert az ellenséges idegen tisztviselők önkényétől függő felelősség nélküli eljárás a mint az első ugy az utolsóra sem nyújtott semmi garantiát; az árvapénztárak átvételével, az úgyis állásánál fogva már szerencsétlen árva vagyona elkoboztatván, a kormány közlegei által teljes értékben és hat százalékos árva vagyonra biztosított kötvényekben vétettek számadás alá, míg az árva nagykorúsága elértével oly államkötvényekkel elégíttetett ki, melyek már keletkeztükben a kormány által 85 százalékkal tétettek forgalomba és 1856 óta soha 65 százalékot meg nem haladtak és jelenleg 54-en állanak. (Helyes! Ugy van!) Az adózások sokféle nemei, azok aránytalan kivetése, évenkinti szaporítása, az úgynevezett Zuschlagnak minden adónemre alkalmazása, sőt ezen Zuschlagoknak 1859-től fogva viszont megzuschlagoltatása, (Helyes! Ugy van!) az adónemeket 1849-től megháromszorozták, sőt ha az ezekre ugy a bélyeg- illetékekre büntetéseket hozzászámítjuk megnégyszeresiték, — a minden évben előforduló államkölcsönök általi hitel megingásával Magyarország eltulajdoníthatlan javai részint eladattak, részint elzálogosítattak, mely sorsba részesíttettek a sóbányák, és vasúti lineák egy része is, mind ezen szép gazdálkodás mellett, midőn az alig hat hetes háború egy tartományba és 190 millió forintba s a csempészettel vádolt pénzügyi miniszternek erőszakos öngyilkosság általi életébe került — a birodalom pénzügyi helyzete a legkétségbe esettebb állapotba jutott oly annyira, hogy ez önmaga az összeomlás veszélyét alig leendett képes elkerülhetni. (Ugy van!) Ezen körülmények lehettek határozók az oct. 20-ki manifestumnak megszülemlésére, én nem akarom és soha nem is fogom kétségbe vonni a tényleg uralkodó fejedelem tiszta szándékát ezen manifestum kibocsátásánál; de szerkezete, és az azóta történtek után, méltán vonhatom kétségbe azon kormánynak hazám és nemzetem iránti őszinteségét, melynek hagyományos politikájához tartozott függetlenségünk és honunk önállósága megsemmisítése és melynek századok óta nem volt egyébb törekvése, mint hazánknak azon állítólagos összbirodalombani beolvasztása, mely összbirodalomnak minden téglájára más bélyeg van sütve és más tart reá számot, (Köztetszés). Feleslegesnek tartanám pontonkénti felsorolását azon octoberi diplomának, melynek minden sora ismert stylusba szerkesztve a magyar nemzet iránti őszinte ragaszkodás tanújele, és melyek mindegyikében a magyar alkotmány teljes épségbeni visszaállítása fejedelmi legszebb kegyelettel soroltatik elő, és uraim! hét hónapja e manifestum keltének, hét hónapja a fejedelem általi magyar alkotmány visszaállításának, de ez alkotmányos magyar hazában ezen hét hónap alatt több törvénytelenség követtetett el az alkotmány ellen mint Angolhonban annak megalakulása óta; (Igaz!) a pénz-, csend- és rendőrügynökök most is korlátlanul űzik épen nem alkotmányos mesterkedéseiket, mint űzték a manifestum előtt, és a haza iránti ragaszkodásnak ép oly veszélyesek lehetnek kinövései, mint voltak a Staatsanwaltok idejében és ha e nemzet jogterének elfoglalásában hanyagul járna el, az octoberi manifestum szép helyet foglalna abban a levéltárban, hol az 1857-ki körút következtében e nemzetnek adott elismerési okmány letéve nyugszik, és mi most is azon patentális intézkedések terén állanánk, mint állottunk 1849 óta folytonosan. (Ugy van!) Ne ütközzék meg tehát a fejedelem, ne ütközzenek meg azon urak, kik a fejedelem iránti méltányosságnak oly hű pártolói, ha mi visszaemlékezünk annyi szenvedéseinkre, visszaemlékezünk a múltakra ,|és arra, hogy e nemzetnek fejedelme iránti bizalma és ragaszkodása szándékosan félremagyaráztatva, a viszonyos bizalom és ragaszkodásnak egészen ellenkezőjét kellé tapasztalnia, és hogy minden erejét a hagyományos udvari camarillisticus intrigák ellen fordítva, soha annyi szabad tere nem volt, hogy önmaga belügyeit rendezhesse és a vele együtt testvéri egyetértésben lakó népeknek maga a nemzet szabadságához mért intézvényeket adva, ezekkeli kapcsolatát szorosbíthatta volna; mert valahányszor a nyugalom csekély hézagait felhasználva, e munkálata befejezéséhez fogott, mindenkor találtak módot, nemcsak a terv kivitele, hanem ezen népeknek ellenünki felingerlése általi kitörésre. S ily érvhez hasonló a történelemből merített adatok tanítottak meg bennünket minden történhető jogcsonkitások fölötti őrködésre s e mostani eljárásunkkal árrá, hogy a törvényes tért elfoglalva, annak minden pontjához, és minden pontja szigora meg84*