Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-28
254 XXVIII. ülés 1861. május 24-kén. A mi azon előterjesztést illeti, hogy e felszólalásba még más tárgyak, nevezetesen az úrbéri viszonyokból még megmaradóit némely részek a felek tökéletes kármentesítése mellett megszüntessenek, szintén megemlittessenek; én ezekre nézve ezúttal is kijelentem, hogy azokat kármentesség mellett megszüntetni kívánom, — de e felszólalásban megemlíteni szükségesnek annál fogva nem tartom, mert magának az elvnek, hogy t. i. azok megszüntessenek kimondása, már törvényt igényel, erre pedig a ki nem egészített országgyűlést illetékesnek nem találom. Ez illetéktelenségét azonban a tanácskozás alatt levő felszólalásra alkalmazhatónak annál fogva nem tartom, miután ebben a meglevő de megszegett törvények visszaállítása követeltetik, erre pedig nemcsak e ki nem egészített országgyűlésnek, de minden egyes törvényhatóságnak, sőt egyes embernek is joga van. (Helyeslés). De javasoltam én az indítvány másik részét is, hogy t. i. e felszólalás a ténjdeges uralkodóhoz intéztessék, javasoltam pedig azért, mert ha törvényhatóságaink nem követtek el törvénytelenséget, midőn minket az uralkodó által összehivott országgyűlésre az ö összehívása következtében elküldöttek, már pedig, hogy csakugyan ennek következtében küldöttek, kitetszik onnan is, hogy az országgyűlést már novemberben sürgették, és minket mégis csak april 2-kán küldöttek ide, és ha mi az által, hogy itt megjelentünk, törvénytelenséget nem követtünk el, — az által, hogy most ugyanahhoz, kinek meghívása folytán ide jutottunk, felszólalást intézünk, törvénytelenséget szintén nem követünk el, mert ez az első lépés természetes következése. (Helyes.) De pártolom még azért is, mert az indítványozó által II. Mátyás, III. Károly, II. Leopold és I. Ferencz idejére történt hivatkozást azon megkülönböztetés által, hogy ezen fejedelmek mind, már koronáztatásuk előtt a törvények szerint kormányoztak, meggyengitve nem láttam, mert miután törvényes magyar király csak az, a ki törvényesen megkoronáztatott, annyi áll, hogy valamint e tényleg uralkodó jelenleg még, ugy a nevezett fejedelmek is akkor midőn a fölirás hozzájuk a nemzet részéről tétetett, törvényes királyok nem voltak, és igy áll az, hogy a nemzet a nem törvényes királyokkal is érintkezett, és áll azon körülmény is, hogy a törvények szerint kormányoztak, csak a felszólalás tartalmazza tehát a különbséget, és ezen különbség meg is van. Mert a inidön a íönntebbi esetekben a koronázási oklevél miképi szerkezetéről történik az értekezés, a jelen felszólalásban egyenesen az mondatik ki, hogy uram, addig, míg az előszámlált föltételeket nem teljesíted, veled egyezkedésbe sem bocsátkozhatunk. Pártolom végre az indítvány 8-ik részét is, azaz, hogy felírás alakban terjesztessék föl, mert a mint már kimondám, én igen valószínűnek tartom, hogy az országgyűlés eredmény nélkül fog szétoszlattatni. De pártolom azért is, mert én azt kívánom, hogy az uralkodó első felszólalásunkra nyilatkozzék, hogy e nyilatkozatból ha csakugyan eredmény nélkül megy szét az országgyűlés, mind a nemzet, mind az egész világ lássa, mikép a törés nem a mi, hanem az uralkodó részéről idéztetett elő, és hogy elmondhassuk, hogy mi megtettünk mindent, mit tennünk szabad volt, és ha igy következik a törés : legyen következése bár mi, én nyugodt leiekkel nézek elé, mert vigasztalásul szolgál, hogy valami uj szenvedés a mit már e 12 év alatt nem éreztünk volna, alig jöhet, — de ha jön is, az 12 esztendeig nem tart, — és ha majd e szenvedés orvosoltatik, a baj gyökeréből fog orvosoltatni; — és igy a felirat mellett szavazok. (Éljenzés.) Elnök : A mai ülés berekesztetik; holnap délelőtt 10 órakor a tanácskozást folytatni fogjuk. Ezzel az ülés d. u. 2 órakor feloszlott.
