Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-24

160 XXIV. illés 18G1. május 17-kén. az 1848-ki törvények vívmánya, hanem régi alkotmányunk teste, lelke, mely 1848-ban csak uj nevet nyert, — régi dolog uj kiadásban. (Halljuk!) Hogy azon nemzet, mely karddal kezében tört magának Ázsiából idáig utat, pénz- és hadügyének független birtokában volt, azt épen ezen körülmény kitűnően igazolja. Azonban hogy a nemzet, független önálló kormányának ezen két legfőbb bástyáját mind a fejedelmek hatalma, mind az örökös tartományok ellenében folytonosan biztosította, ezt speciális törvények is igazolják. Mielőtt azonban ezek nem annyira háládatlan, mint unalmas részbeni elösorolásához fognék, a magam könnyebb kifejezhetése végett szükséges a hadügy jelen és előbbi állására egy pillanatot vetnem. Tudjuk, hogy az ujabb történet időszakában XIV. Lajos előtt az európai államokban a honvédelem eszközlésére aránylag igen csekély állandó katonaság tartatott ; ez inkább közpolgári, mint testületi kötelesség levén, mely intézkedés mellett mind a polgári szabadság, mind az állam financiális állapota könnyen lélekzett s jól érezte magát. XIV. Lajos nagyravágyó s dicsőség-szomjas politikája lőn ujabb korszak alapitója, egy állandó rendes hadsereg folytonos lábon tartása által. E példa az európai többi státusokat is magával ragadta, melynek mind a polgári szabadságra mind az állam kincstárakra kiható szo morú következményeit ma egész Európa nyögi. Hazánkban egy nagyob állandó hadsereg tartása az 1715 : VIII t. ez. alapján hozatott be, azonban itt mérsékelve lőnek annak terhei, s bevétel és kiadás folytonos bilance-ban tartva az által, hogy mind a kiállítandó katonaság számát az országgyűlés szavazta meg, mind az ennek fenntartására szükséges költségeket a hadi adót, ugyanazon országgyűlések ajánlották meg és fizették is, mig ellenben a velünk sem reál, sem semmi publico-politicus intézményekben egyesülve nem levő, vagy is különálló Austriában ugyanezen intézmény behozatala a status-adósságok tömegét oly emésztő lángjává tette az államnak, melynek enyhítését ha a dynastia alatt álló minden népek testvéries közreműködése enyhíthetné is, de biztos és egyedüli oltó szerét — kimondom — tisztán a devalvatioban találhatni fel. Azonban hogy kitűzött czélomtól messze ne térjek, a hadsereg, legyen az kicsiny vagy nagy, az mindig ezen alkatrészekből áll, u. m. legénység, tisztek, főparancsnokokból, s eszközei fenntartásának fizetés és elhelyezés, mig czélja a haza védelmében s ennek béke általi biztosításában öszpontosul. Hogy a hadügy mindezen elemei, eszközei függetlenül egész 1848dg a nemzet s ezzel közösen a fejedelem kezében voltak, s az osztrák örökös tartományok hadügyétől külön állók, kitetszik : a) A parancsnokságot illetőleg. Ugyanis, azon személy kit a m. hadügy vezetésére az 1848-ki t. ez. hadügyminister név alatt állított, az S. Regni capitaneus név alatt 1848 előtti alkotmányunkban is föltalálható. Ezen főkapitány régibb törvényeink szerint a nádor volt, kinek minden, a hazában levő magyar, és netalán idegen hadak — parancsnoksága alatt állottak, ő intézkedett minden katonai ügyekben, öt illette a katonai intézetek vezetése s felügyelete, a mint ez, az 1555: I; 1618: IV; 1659: I; 1808: VII; t. czikkekből világos. Ha tehát a hadügyministerség fölállítása sérelmet okozott, ez nem az osztrák kormány sérelme volna, hanem Magyarország nádoráé, azonban az sem, mert a fejedelem távollétében öa király az országban. b) Hogy a magyarezredek tulajdonosai magyarok legyenek, s a magyarezredek magyar tisztekkel láttassanak el, ezt, valamint minden e században alkotott ujonezozási törvényeink rendelik, egyszersmind az 1552: IV. és 1792: IX. t. czikkből kitűnik. c) A mi a katonaállitást, ujonezozást illeti, hogy ennek megadása mindig az országgyűlés megajánlásától feltételeztetett, valamint Mária Therezia és a franczia háború egész korszaka igazolja, ugy a következő törvényezikkekböl is kitűnik, u. m. 1559 : XIX; 1715 : VIII; 1741 : XXII—XIII; 1791 : XIX; 1807 : I; 1808 : VI; 1827 : IV; 1830 : VII; 1840: II t. czikkekből. És a megajánlás bizonyos feltételekhez köttetett, nevezetesen: a magyar alkotmánynyal ellenkező dolgokra megesketni nem szabad, — magyar ezredekbe soroztassanak, magyar tisztekkel láttassanak el, szolgálati idő a meghatározottnál továbbra nem terjedhet, a kiszolgáltak még háború idején sem szoríttathatnak fegyver alá, a honvédelemben magukat jól érdemesítettek, nemesittessenek, söt királyi adománynyal jutalmaztassanak. d) A fizetést és elhelyezést illetőleg pedig, hogy a magyar katonaságnak se helye se pénze idegen ne legyen, az 179°/Í : XIX, az 1827: IV t. czikkek a hadiadót az országgyűlés megszavazásától tették függővé, az 1649 : III, 1608: II, XII, a c. 1655 : XIX, 1659 : I^XXV, 1681: VIII t. czikkek pedig elrendelik, hogy az idegen hadak az országból vonassanak ki, hogy helyüket magyar katonaság foglalhassa el. (Zaj.) e) A békét illetőleg az 1536: I, 1546 : IV, 1659: I-XIV, 1662: IV, 1715: XLI, 1723: CIV, s 1791: XVII t. czikkek elrendelik, miszerint Magyarországot illető békét a fejedelem magyar tanácsosok közbejöttével köthessen, mely rendelete a törvénynek az utóbbi török háború alkalmával hivenmeg is tartatott. Midőn ennyit a magyar hadügy 1848 előtti független önállására törvényeink nyomán előadni bátor voltam, engedje meg a t. ház, hogy a pénzügy 1848 előtti független állását is az austriai financziáktól röviden s főbb vonalaiban kimutassam. A status jövedelmét különböző forrásokból merítheti, a szerint, a mint azt polgári institutiói, a nemzet fejledtsége igényli, a szerint a mint az földművelő, vagy kereskedő, — a szerint, a mint az szárazföldi vagy tengeri hatalmasság.