Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-23
XXm. ülés 1861. május 16-kán. 143 nyilik előtte: visszatérni a divide et impera-nak elhasznált és veszélyessé válható rendszeréhez; visszatérni azon eszközökhöz, melyeket irányunkban a bécsi barrikadok hőse (Köztetszés és taps) ép oly következetesen, mint siker nélkül alkalmazott. Mi nem félünk, nem rettegünk azoktól; mert tudjuk, hogy valódi alkotmányos élet tartósan fenn nem állhat oly államban, melynek legtekintélyesb részét erőhatalommal kell kormányozni; azon részt, mely a birodalom külön népfajai közt mind históriai múltjánál, mind geographiai fekvésénél fogva a legtermészetesebb összekötő kapcsot képezi; mert valamint nekünk, úgy a dynastiának sincsen hatalmában a déli szláv és román nemzetiségek minden vágyait kielégíteni és azok sympathiáit maga számára állandóul biztosítani; és végre is belátni kényszerülend, hogy minden szakitás, melyet az annexatiók veszedelmes elvének elfogadása mellett legdicsöbb örökségében szt. István koronájának épségében megkísért, kell, hogy súlyosan megboszulja önmagát, végkép elidegenitvén tőle az egyetlen népfajt, mely ösztönszerűleg nyugot felé gravitál, és erősítvén azokat, melyeknek faj- és vallástársai a birodalom határainak tőszomszédságában léteznek. (Helyes!) Nem félünk végül azért, mert az olasz és keleti kérdéssel, valamint Magyarországnak zilált ki nem elégített állapotával szemben Austria hadseregét le nem szállíthatván, fmancziáit sem rendezheti, s ekkép maguknak az örökös tartományok népeinek legsúlyosabb panaszait sem orvosolhatja. Nevezzék bár a birodalom testvérnépei ellenkezésünket makacsságnak : mi tűrjük e vádat azon reájuk nézve mindenesetre megtisztelő hiedelemben, hogy ők az alkotmányos életnek pályáján haladva, és annak elveibe bele nőve, hasonló körülmények közt máskép nem cselekednének; az elismerésnek egy ne. mét azonban már most sem vonhatják meg tőlünk, t. i. hogy őszintén, nyíltan és loyalisan járunk el irányukban. Amint 1848-ban elsők valánk, kik a magyar királyt fölkértük, hogy részesítse az austriai birodalom népeit az alkotmányos önkormányzás áldásaiban; amint elöharczosai valánk a Bach-kormány által eredetileg szintén alkotmányos formába burkolt közös elnyomás ellenében: ugy támogatjuk őket ezentvil is a valódi alkotmányosság kivívásában, de támogatni fogjuk különösen saját közjogi függetlenségünk elismerése és biztosítása esetére, jog és méltányosság szerint mindazon terhek elviselésében, melyek a kényuralom kárhozatos hagyatékául reánk maradtak; a testvériség és kölcsönös érdekeltség alapján pedig fönntartani és kifejteni óhajtjuk a jó szomszédság mindazon viszonyait, melyek százados anyagi összeköttetéseink folytán kifejlődtek; egyszóval mindenre készek vagyunk, csak egyre nem; hogy őseinknek amúgy is eléggé roncsolt nyolczszázados örökségét, a magyar nemzet e megbecsülhetlen ereklyéjét, nemzeti függet. lensegünket áruba bocsássuk. (Közhelyeslés.) Ezek uraim azon nézpontok, a melyekből én az örökös tartományokhozi államviszonyainkat és Magyarország pacificatiójának egyedüli lehetőségét: a históriai jognak teljes és csorbitlan visszaállítását tekintem ; mindazon részletekre nézve, melyek e kiinduló pontból önként következnek, vagy a fönnforgó körülményekhez képest azonnali megoldást igényelnek, ugy mint a trónváltozás hiányait, az ország integritásának helyreállítását, az 1848-diki törvények életbeléptetését, az absolut kormány minden rendeleteinek és különösen az illetéktelen bíróságok által hozott felségsértési ítéleteknek megsemmisítését, nem különben horvát-slavon testvéreink, s a lelkes Fiume iránti közjogi állásunk rendezését, s elvégre a törvényesen uniált minden anyaországban lakó minden nemzetiségek és minden vallásfelekezetek politikai jogegyenlőségét illetőleg — teljesen osztom igen tisztelt képviselőtársunknak Deák Ferencznek előadását. Szivesen elismerem ugyan, hogy az általa megpendített tárgyakon túl is vannak számos kérdések, melyek mielőbbi elintézést igényelnek; ezeknek nyilatkozatunkba leendő fölvételét azonban czélszerünek nem tarthatom; mert itt nem átalános politikai programúinak felállításáról, hanem csak azon kérdésekről lehet szó, melyek az országnak közjogi viszonyaival szorosabb összeköttetésben vannak. (Helyes! Igaz!) Mi nyilatkozatunk alakját illeti: pártolom a tényleg uralkodó fejedelemhez intézendő felírást; nem azért, hogy legkisebb bizodalmam volna, miszerint nyilatkozatunknak ezen formája a sükert csak némileg is biztosithatná; mert meg vagyok győződve, hogyha a bécsi kormánynak Magyarország irányábani elfogultságát mindaddig saját helyzetének nehézségei le nem győzhették, ha azok még annyira sem bírhatták, hogy a törvénytelen adónak behajtásától, a közvéleménynek ezen ujabbi megmérgezésétől legalább is az országgyűlés folyama alatt tartózkodjék: e merev ellenszegülését bizonyosan a szelídebb formának választása sem törendi meg; hanem pártolom a fölirást azért, mert a nyilatkozat tartalmánál fogva, abban a jogfeladásnak még csak árnyékát sem látom; mert pacificatióról levén szó, kell hogy a tényleg létező hatalommal, a dynastiának európaszerte elismert fejével érintkezzünk, és a nemzetnek, ugy a külföldnek megmutassuk, miszerint még forma tekintetében sem rajtunk múlt, hogy az európai közvélemény által oly anynyira ajánlott kiegyezkedés nem sikerülhetett. Minél ünnepélyesebbnek s minél közvetlenebbül az uralkodó fejedelemhez intézettnek kívánom tehát e nyilatkozatot, melynek sikertelensége fölött Isten itélend! (Közhelyeslés, tetszés és éljenzések.) Elnök : Holnap d. e. 10 órakor az ülés folytattatni fog. Ezzel az ülés d. u. 1% órakor feloszlott. * 36*