Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-22

XXH ülés 1861. május 14-kén. 121 pontjaiban körülirt kellékekkel bír. Minthogy pedig Babes Vincze képviselő úr az országban bennszüle tett s a 2. §. d) pontjában foglalt egyik kellékkel bir, azaz, az országban okleveles ügyvéd ; s különben is már april 6-kán az országban bennlakott, megválasztatása pedig csak april 24-kén történt : ennélfogva nem látom át, mikép lehetne törvényes okot megválasztatása ellen fölhozni, — s igy igazolandónak kívá­nom öt tekintetni. Nyáry Pál : Nem szeretném, ha abba a zavarba hoznánk a jegyzőt, hogy ne tudná föltenni a jegy­zökönyvet ; pedig valóban azok után, miket eddig hallottam, ebbe a helyzetbe jönne. Az igazoló bizott­mány nem találja Babes urat igazolhatónak s véleményét indokolja is, mert mondja, hogy a törvényes kellékeknek nem felel meg, melyek az 1848-ki V. t. ez. 2-dik § ának pontjaiban foglaltatnak. A d) pont­midön elébb e <§. már több rendbeli qualifieátiókat, mint a birtokot s más egyebet előszámlál, — azt mondja : „jövedelmükre való tekintet nélkül" még azok stb. ; s ezek közt vannak az ügyvédek is; — to­vábbá azt mondja ugyan e d) pont, hogy az előszámláltak választók „azon választó kerületben, melyben állandó lakásuk van." — Ugyanazon t. ez. '3-dik §-sa pedig mondja, hogy : „választható mind az, ki vá­lasztó, ha életének 24-dik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes". Már most némelyek azt állítják, miszerint e két §. oly szoros összeköttetésben van, hogy valaki csak abban a kerületben választathatik meg, hol választó ; a törvény azonban csupán azt köti ki kellékül, hogy minden esetre választható csak az, a ki egyszersmind választó. Itt tehát, mint Bónis Samu követ­társunk mondotta, a kérdés az, vájjon Babes úr választó-e Magyarországon ? (Némely hang : Ugy van ! Zaj.) Hogy valaki választó-e, azt be lehet bizonyítani az által, ha valaki azon kerületben, melyben állan­dóan lakik, magát mint választó bejelentette. A másik kérdés az, hogy ha jelentette magát és félrevette­tett, tett-e az ellen kifogást ? Ez a legtermészetesebb és egyedüli bizonyítvány arra, hogy valaki választó. Már most, ha Babes azt akarja bebizonyítani, hogy választható : először is azt kellett volna bebizonyíta­nia, hogy valóban választó. Nem hallottam említeni, hogy azon kerületben, melyben megválasztatott az összeirott választók között lett volna a neve. Talán itt Pesten össze van irva ; ha ez bebizonyítva van, ak­kor kérdésen kivül választható. Már most tehát az a kérdés, egyszerűen félrevessük a választást, vagy pedig az illetőt utasítsuk eziránt ; mert meglehet — mint mondám, — hogy ő itt Pesten van beirva a választók sorába ; és akkor igazolandónak tartanám, különben pedig nem. Terényi Lajos : Nem vonom kétségbe, hogy az érdemes úr, kirül szó van, választó-képességgel birhat ; de nem tudom, hogy beiratta-e magát. Ha sehol sem irattá be magát, akkor nem választó és ak­kor nem is választható. Emlékeztetem a t. képviselő házat az 1848-ki verifieationális kérdésekre s külö­nösen az egyik krassói képviselő Bozsinka Axenti igazolási esetére. Ugyanazon kérdés forgott fenn reá nézve is 1848-ban, mint most a jelen igazolásra nézve ; s a képviselőház az említett urat nem verificálta: jelenleg sem tartom tehát a kérdésben levő képviselőt igazolhatónak. Szabó György : Miután az igazoló bizottmány véleménye a t. ház előtt felolvastatott, szükséges­nek tartom fölemliteni azon okokat, melyeknél fogva az illető választás megsemmisíttetni véleményezte­tik. Alapítja véleményét az igazoló bizottmány a törvényre, s mondja, miután az érdekelt egyéniség a vá­lasztók sorába magát sehol sem íratta be, tehát választható sem lehet. Az V: t, ez. 2. §-nak d) pontja különösen azokról szól, kik az előbbeni pontokban előszámlált qualificátiókkal nem birnak, hanem bírnak más valamely kellékkel, például diplomával, mint a kérdésben levő Babes úr. Ezen qulificátiót említi a törvény a választói jogra nézve, de én különbséget teszek a választói és a választhatósági jog között. A választói jogra nézve intézkedik a törvény 28-dik §-sa, melynek értelme oda rnegy ki, hogy ha valaki azon kellékekkel bir is, melyeket a törvény 2-dik §-sa megkíván, de jogát az összeiratásnak elmulasztásával nem akarja használni : elveszti választói jogát, Ellenben a választhatási jogról a törvénynek 2. §-sa csak annyiban szól, a mennyiben meghatározza, hogy kik birnak választói qualificátiókkal; de a törvénynek to­vábbi sanctiója nincs arra nézve, hogy az, ki magát az összeíráskor a választmánynál nem jelentette, ne le­hetne választható. Ezen tekintetekből a kérdéses urat igazolandónak tartom. Vajay Károly : Jelen esetben ne nézzük kizárólag az 1848-ki törvényeket ; nézzük a választás alapját, a magyar törvényes király által kiadott ügyvédi oklevelet, mely az illetőnek az ügyvédségnek s az ezzel járó jogoknak gyakorlására Magyarország területén jogot ad. — Ez oklevelet a tizenkét éves kor­mány érvénytelennek mondotta, de az most erejét visszanyerte. Én örvendek, hogy a kérdésben forgó t. úr — kit nincs szerencsém ismerni — mint a tizenkét éves kormánynak fő hivatalnoka, ezen általa is bi­zonyosan semmisnek tartott oklevelet becsülni kezdi ; ne irigyeljük gusztusát, hogy ezen térre csak april 6-án lépett s verificáljuk öt — remélem ezentúl ügyvédi oklevelét jobban tisztelendi. (Több oldalról : szavazzunk!) Elnök : Ha a tisztelt képviselő urak, kik felíratták magukat, szólási joguktól elállanak, ugy lehetne szavazni. (Többen : elállunk !) Szilágyi Virgil képviselő úr kivan csak még az igazoló bizottmány részéről mint előadó szólani. Szilágyi Virgil : Bocsánatot kérek, hogy a bizottmány véleményének indokolásául bátor vagyok egy pár szót mondani. Az első, mire felelni kívánok az, mi felhozatott, mintha az illető képviselő ur átalá­nos egyhangúsággal választatott volna el. Választási jegyzökönyvéből az tűnik ki, hogy ellenjelöltje volt s hogy zavargások is történtek, s e zavargások miatt az egyik rész el is távozott. Tehát nem lehet mon­Képv. ház aapl. I. köt. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom