Országgyűlési irományok, 1985. XIX. kötet • 600-671. sz.

1985-606 • 1987. évi jogalkotásról szóló XI. törvény módosításának kezdeményezése

- 2 ­I ndokol á.s a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítására készített törvényjavaslathoz. I. Általános indokolás A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény a jogszabálytervezetek véleményezését -az akkori politikai, ttársadalmi struktúrának megfelelően- a jogalkotó állami szerv által biztosított, meghatározott szervezetek által gyakorolható mechanizmusként irta le. A jogszabálytervezetek véleményezésének joga az állami szerveknél vezetett listák alapján illették meg az érdekképviseleti szerveket, társadalmi szervezeteket. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatályba lépése nyomán sok új, országos jellegű társadalmi szervezet jött létre, s a hagyományos társadalmi szervezetek rendszere is megváltozott. A jogalkotási folyamatban történő társadalmi résztvétel a régi módon már n-em biztositható. Az 1987. évi XI. törvény jelenlegi rendszere egyrészt előjogokat biztosit a hagyományos, listákon már szereplő szervezeteknek, másrészt a jogalkotó szerv mérlegelésétől függő új kiváltságokat teremthet egyes új társadalmi szervezetek számára. Mindkét kiváltság -amely a gyakorlatban a véleményezésre jogosultak listájára történő fölkerülésben ölt testet- ellenkezik a jogalkotás demokratizálódására irányuló törekvésekkel. A törvénymódosítási javaslat fordítani kivan a jogalkotásban történő társadalmi résztvétel eddigi logikáján: nem a jogalkotó szerv dönti el,hogy kinek érdekeit érintheti a szándékolt új jogszabály (az 1987. évi XI. törvény ma hatályos 27.§ c./ pontja és 29.§s-a ezt a jogkört biztosítja a jogalkotónak); nem állandó vagy témaköröktől függő listák fogják meghatározni a társadalmi véleményezés körét. A törvénymódosítással a jogalkotási folyamat nyílttá válik,s ezzel az érdekeltségi viszonyok mindenféle állami válogatás vagy mérlegelés nélkül jelenhetnek meg a véleményezési jog gyakorlásában. A nyílt jogalkotási rendszer megköveteli a tárcák és a kormány jogalkotási szándékának nyilvánosságra hozatalát. Ezzel a véleményezésre bejelentkezés lehetőségét teremti meg mindazon társadalmi szervezeteknek, amelyek érdekképviseleti vagy politikai okokból véleményüket szeretnék kifejteni a tervezetről - még a

Next

/
Oldalképek
Tartalom