Országgyűlési irományok, 1985. XIX. kötet • 600-671. sz.

1985-601 • Törvényjavaslat a büntető jogszabályok módosításáról

-3 zös jellemzőjük azonban, hogy megszerzésükkel a gazdaság alanyai különböző előnyökhöz jutnak. Ezeket az előnyöket minden állam a kiemelkedő jelentőséggel bíró gazdasági célok megvalósításának elősegítésére biztosítja. A bűncselekmény elkövetési magatartása a döntésre jogosult szerv megtévesztése, ami aktív és passzív magatartással (pl. a döntés meghozatala szempontjából lényeges tények elhallgatásával) egyaránt megvalósulhat. A cselekmény a gazdasági előny megszerzésével válik befejezetté. 2. A (2) bekezdés súlyosabb büntetéssel fenyegeti a cselekményt, ha az a nemzetgazdaságnak hátrányt okoz. A 3-4.§-hoz A Javaslat szűkíti a Btk 289.§-ában meghatározott gazdasági ellenőrzés meghiúsítása törvényi tényállását, illetve módosítja a Btk 297.§-ának (2) bekezdését. Ezek indoka megegyezik a Btk 287.§-ának (1) és (2) bekezdésénél kifejtettekkel. Az 5.§-hoz 1. A Btk 301.§-ának (1) bekezdése szerint, aki áruért a hatósági árnál, vagy a reá nézve egyébént kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki, vagy fogad el, illetve szabad árforma esetén az áru árát úgy állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen árral elért anyagi előnyt foglal magában, árdrágítást követ el. Az 1989. évi XXXI. törvény 2.§-a az Alkotmány I. fejezetét módosította. A módosított Alkotmány 9.§-ának (1) bekezdése Magyarország gazdaságát, a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaságként határozta meg. Piacgazdaságban az áruk árát a keresleti-kínálati viszonyoknak kell kialakítaniuk. A büntetőjogi fenyegetettség fenntartása a keresletkínálat viszonyától függő ár kialakulását akadályozná meg. Ezért a Javaslat az árdrágítást, mint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt, megszünteti.