Országgyűlési irományok, 1985. XVIII. kötet • 520-599. sz.

1985-536 • Népszámlálás költségvetésével kapcsolatos félreértések tisztázása

tcifcíii suiisnim HITHAI Dr. Földy Ferenc országgyűlési képviselő Sárospatak Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a hozzám intézett kérdést, amely lehetőséget ad arra, hogy a népszámlálás költségvetésével kapcsolatos félreértéseket tisztázzuk, széles körben ismertethessük. Magyarországon 1869 óta tartanak rendszeresen, tízévenként népszámlálást. A teljeskörű adatfelvételt nehéz gazdasági és politikai körülmények között is végrehajtották, mint pl. az 1920., 1930. évi népszámlálás. A tízévenkénti összeírásokból nyerhető információk ma már nélkülözhetetlenek a központi és helyi igazgatás, a tudományos kutatás számára. Az információk lehetőséget biztosítanak a nemzetközi összehasonlításra is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az évtizedforduló tájékán minden európai országban volt vagy lesz népszámlálás, s a világon mindössze öt olyan ország van (Csád, Namíbia, Kambodzsa, Észak-Korea és Libanon), amelyben nem tartanak népszámlálást. Hazánkban az 1990. évi teljeskörű népesség- és lakásösszeírásra az 1988. évi 22. sz. tvr. alapján kerül sor. A népszámlálás szakmai előkészítéséért és lebonyolításáért — csakúgy, mint az ezt megelőző 12 népszámlálásért — a Központi Statisztikai Hivatal felelős. Az ismert gazdasági nehézségek miatt 1989 első félévében kértük a kormánytól a teljeskörű népszámlálás 1990-ben történő végrehajtása feltételeinek újbóli megvizsgálását és az adatfelvétel esetleges elhalasztását. Egyben jeleztük, hogy az adatfelvétel teljes költsége a mindenkori költségszinten várhatóan mintegy 700 millió forint. Az összes körülményt figyelembe véve a kormány 1989. június 5-i ülésén úgy döntött, hogy a népszámlálást a tvr-ben meghatározott időpontban kell lebonyolítani. Az éves költségvetési támogatást a költségvetési terv részeként az Országgyűlés hagyja jóvá. A nyilvánosságra hozott 700 millió forintos költségkeretet sajnos sokan az egyhónapos felvételi időszak költségfelhasználásával azonosítják. Szükséges azonban tisztázni, hogy a "népszámlálás" megnevezés többéves munkafolyamatot takar, a 700 millió forint öt év alatt, 1988-1992 években kerül felhasználásra. Mielőtt a részletekre rátérnénk, tisztázni kell azt is, hogy az 1987-ben tervezett, és az 1990. évi népszámlálásról szóló 2016/1987. (XI. 16.) sz. minisztertanácsi határozatban megállapított összeg az akkori költségszinten 350 millió forint volt. Azonban időközben számos olyan pénzügyi intézkedés történt, ami miatt a költségek jelentősen növekedtek. Csak hogy példaként említsek néhányat, ilyen volt a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetése, valamint a társadalombiztosítási járulék 10 %-ról 43 %-ra történő felemelése. Jelentős költségnövelési tényező továbbá az árváltozások hatása, amelyek közül a papírárak 1989. évi jelentős mértékű emelése igen súlyosan érintette a népszámlálást. A 700 millió forintos költség volumenének mérlegeléséhez összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy az előző, 1980. évi népszámlálás teljes