Országgyűlési irományok, 1985. XVIII. kötet • 520-599. sz.

1985-524 • 1990. évi ... törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről (2. tervezet)

-tf­_ 4 _ továbbá a gazdasági társaságok felügyeletét végző testüle­tek tagjaira. Ez utóbbi összeférhetetlenségi szabályt azok a nemzetközi tapasztalatok indokolják, amelyek szerint a társaságok előszeretettel hrvnak be felügyeleti testüle­teikbe - tekintélyes tiszteletdíj mellett - képviselőket, akik nem is elsősorban a Parlamentben, hanem általában szé­les ismeretségi körük révén, tekintélyüknél fogva tudnak különféle előnyöket szerezni a társaságnak. Politikai és gazdasági életünk tisztasága megköveteli az ilyen összefo­nódások lehetőségének kizárását. Összeférhetetlenségi oknak minősíti a javaslat ­visszanyúlva jogi hagyományainkhoz (1946. évi XXVI. te.) -, ha a képviselő - indokolatlanul - legalább három hónapig nem vesz részt a parlamenti munkában. A javaslat az Országgyűlés legfontosabb tisztség­viselőire minden egyéb kereső foglalkozást tiltó összefér­hetetlenségi szabályt tartalmaz. E kiemelkedő köztisztsé­gek súlya lényegileg a köztársasági elnökével azonos okok­ból indokolja ezt az azonos módon megfogalmazott teljes tilalmat. A 4.§-hoz A javaslat intézkedik a megválasztott képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszünteté­séről. Ennek megfelelően, ha a képviselő az előírt időben nem szünteti meg az összeférhetetlenségi okot, az Ország­gyűlés - a Házszabályban írt előzetes eljárás után - hatá­roz az összeférhetetlenség kimondásáról. E rendelkezés ter­mészetesen nem érinti az Alkotmánynak azt a szabályát, hogy ha a képviselővel szemben később, működése során merül fel összeférhetetlenség, az Országgyűlés azt követően képvise­lői indítványra határozhat az összeférhetetlenség kimondá­sáról .

Next

/
Oldalképek
Tartalom