Országgyűlési irományok, 1985. XVII. kötet • 495-519. sz.

1985-497 • Törvényjavaslat egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír tőzsdéről

- 34 ­A*tőzsde alapítása ' 43.5-hoz: Az intézménytípus definiálásával és megalkotásával a Javaslat csupán lehetőséget ad a tőzsde létrehozására. A tőzs­dét a forgalmazási tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező értékpapír-forgalmazó cégek saját elhatározásukból alapíthatnak abból a célból, hogy az egymás közötti, az értékpapírok forgalma­zásával kapcsolatos ügyleteik lebonyolítását elősegítsék. A tőzs­de alapítása nem állami feladat, mert a ténylegesen működő tőzs­déhez a tőzsdei tevékenységben érdekelt tőzsdetagokra, forgalma­zókra van szükség. A tőzsdét az értékpapír forgalmazók az egymás közötti értékpapír ügyleteik lebonyolításának elősegítésére hozzák létre, tehát a tőzsdén a tőzsdetagok megbízás vagy sa­ját elhatározásuk alapján folytatott értékpapír kereskedelme bo­nyolódik le. A tőzsde alapításához a Javaslat feltételeket álla­pít meg. E feltételek egy része az alapító tagok meglétéhez, az alapítási szándék kinyilvánításához, illetve a Javaslatban előírt összegű alapítói vagyonhoz, valamint a tőzsdei alapszabály meg­állapításához és a tisztségviselők megválasztásához kapcsoló­dik. Mindezeken túl, figyelemmel a tőzsdének a pénzügyi intéz­ményrendszerben elfoglalt helyére, a Javaslat a tőzsde alapítását a Minisztertanács jóváhagyásához köti. A tőzsde csak a miniszter­tanácsi jóváhagyás időpontjával válik jogi személlyé és kezdheti meg működését, feltéve, hogy alapszabályát és szabályzatait a Felügyelet jóváhagyta. A Javaslat nyitva hagyja annak a lehe­tőségét, hogy Magyarországon több értékpapírtőzsde is alakulhas­son, azonban a magyar értékpapírforgalom jelenlegi és várható nagysága, az ország földrajzi mérete, az információáramlás technikájának fejlődése, azt a valószínűsíti, hogy Magyarországon hosszú időn keresztül egy értékpapírtőzsde fog működni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom