Országgyűlési irományok, 1985. XVI. kötet • 442-494. sz.

1985-460 • A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre

- 1990. január 1-től módositásra kerül a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használata és bérleti dija. A meglévő szerződések esetén a bérleti dijak 1990-ben legfeljebb 100 %-kal növekedhetnek. Az uj szerződéseknél a bérleti dij a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása alapján kerül meghatározásra. A bérleti dijak emeléséből származó többletbevételek a tanácsok bérlakásfenntartásra szolgáló forrásait növelik. - 1990. február 1-től olyan szabályozás érvényesül, amely szerint a lakásbérlők a lakbéren felül viz, csatornahasználati dijat fizessenek. /Ennek mértéke átlagosan havi 150-250 Ft./ A bizottság tudomásul veszi, hogy a bérlakások fenntartását a költségvetés 1990-ben 3,7 Mrd Ft-tal - elsősorban az elmaradt felujitások pótlása miatt - támogatja. Ez az összeg és a lakbér, illetve üzletbér bevételek nem teszik lehetővé a bérlakások eddigi fenntartási tevékenységének változatlan szinvonalon való folytatását, ezért indokolt lenne, hogy a Kormány a lakbéreket 1990. február 1-től növelje. A növelés mértékének megállapítása a bizottság véleménye szerint a lakosság terhelhetőségének és a folyamatos fenntartás feltételei megteremtésének együttes mérlegelésével történjen. A terhelhetőség átlagosan 35, a folyamatos fenntartás pedig februártól 50 %-os lakbéremelést tenne szükségessé. A bizottság a lakosság terhelhetősége miatt elfogadhatatlannak tartja a Kormány későbbi időponttól, 1990. május 1-től történő 100 %-os mértékű lakbéremelési javaslatát. A bizottság azt ajánlja az Országgyűlésnek, hogy a lakbéremelés mértéke 1990. február 1-től átlagosan 35 % legyen. A 35 %-os lakbéremelés esetén a fenntartásra forditható források, s igy annak szinvonala mérséklődik. Ennek elkerülésére a bizottság szükségesnek tartja, hogy a Kormány a 35 és az 50 %-os lakbéremelés közötti forráskiesés pótlásának lehetőségét vizsgálja meg.