Országgyűlési irományok, 1985. XVI. kötet • 442-494. sz.

1985-494 • Nemzeti Vagyonügynökség és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat sürgősségi tárgyalásának kérése

- 4 •A Javaslat a szervezet jogi jellegének'meghatározása mellet leszögezi azt az alapvető tételt^ hogy a szervezet költségvetése nem keveredhet az állami vagyon nyilvántartásával. A a Javaslatból kitűnően az állami vagyon kezelésével kapcsolatos »^bevételek és. kiadásokeis,;elkülönitendők -a Vagyonügynökség, rmint--költségvetési szervezet fenntartási költségeitől. : J3-('S.1-- ;

': íSn,'V :ií?Yf.-:&y i •"• A 2-3 §-hoz Alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a Vagyonügynökség működése társadalmi ellenőrzés alatt álljon. Ezt a követelményt a Javaslat kétféle eszközzel kivánja elérni. Az egyik eszköz az, hogy a Vagyonalap működését - a költségvetési szervek vezetésének hagyományos módszerétől eltérően - társadalmi jellegű döntési jogkörrel rendelkező igazgatótanács irányitja. A másik eszköz, hogy az igazgatótanács tagjai nem állhatnak munkaviszonyban vagy hasonló jogviszonyban a Vagyonalappal, igy személyes függetlenségük, s döntéseik objektivitása biztositott. Bár a Vagyonügynökség a Minisztertanács felügyelete alatt működik, igazgatótanácsának tagjait az Országgyűlés választja meg. így a parlamentben politikai képviselettel rendelkező pártok és a független szakértők egyaránt bevonhatók az igazgatótanács munkájába, s ezzel a politikai megfontolások és a szakszerűség egyidejűleg érvényre tud jutni az igazgatótanács tevékenységében. A viszonylag hosszú időre, évre történő választás lehetővé teszi az igazgatótanács függetlenségét politikai szempontból is. A 4-5 §-hoz A Vagyonügynökség, mint szervezet vezetője az ügyvezető igazgató, akit ugyancsak az Országgyűlés választ meg. Az