Országgyűlési irományok, 1985. XVI. kötet • 442-494. sz.

1985-492 • Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

- 14 -*-~«ZJX*-* nek érdekében az egyházi jogi személy gazdasági szervezeteket hozhat létre, amelyek nyereségéből az általános szabályok szerint részesül. Lehetséges azonban az is - ha az egyházi jogi személy szamára ez a célszerűbb -, hogy maga az egyházi szerv vállalkozik (pl. a nyomdagépével), e tevékenysége után vállalkozási nyereségadót fizet, és természetesen megilletik a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben foglalt kedvezmények is. A kétféle lehetőség közül az egyházi jogi személy jogi korlát nélkül választhat. A Javaslat minden gazdálkodási formában kiemeli a vállalkozás fogalomköréből az egyházi működéshez szorosan kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, mentesitve ezzel az adókötelezettség alól. A 20.§-hoz 1. A Javaslat abból kiindulva, hogy az egyházak a nevelésioktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények fenntartásával a társadalom számára olyan hasznos tevékenységet végeznek, amely állami feladat is, előirja, hogy ezeknek az intézményeknek a működéséhez a költségvetésből állami támogatást kell adni. Ennek mértékét az éves állami költségvetésről szóló törvényben, riormativ módon kell meghatározni. 2. A Javaslat szerint az egyházi jogi személy egyéb, az előbbiekben nem elitett tevékenységéhez is lehet költségvetési támogatást adni, amiről az Országgyűlés dönt. Kifogásként merült fel, hogy az egyházak hitéleti tevékenységéhez (személyi kiadások, templomfenntartás stb.) az állam ne adjon támogatást, mert ez függőséget jelent, és sérti a különböző egyházak egyenjogúságát is. A támogatás e negativ hatását kiküszöböli ha a támogatásról az Országgyűlés dönt (nem egy közigazgatási szerv), a döntés nyilvános, indokai is megismerhetők. Ugyanakkor ha a vallásszabadságra hivatkozással az ilyen támogatás lehetőségét kizárjuk, esetleg szinte lehetetlenné válnak - legalábbis az"elkövetkező