Országgyűlési irományok, 1985. XV. kötet • 428-441. sz.

1985-434 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról

-5 vargásban való fizikai részvételt jelenti, a bűncselekmény megvalósításához azonban nem szükséges, hogy az elkövető a lázadás létrejöttétől kezdve részt vegyen a tömegzavargásban, elegendő az is, ha a már létrejött tömegzavargáshoz csatlakozik. Nem tartalmazza a törvényi tényállás a tömegzavargás támogatását, mert a támogató bunsegédi tevékenységet fejt ki; nem indokolt a tetteskénti felelősségre vonása. 2. A Javaslat bűncselekménnyé nyilvánítja a lázadás előkészületét. A Btk 18.§-ának (1) bekezdésében felsorolt előkészületi cselekmények közül az elkövetésre felhívás rokon a felbujtassál. Ha a felhívás folytán a tömegzavargás létrejön, a felhívás a lázadásra felbujtási valósítja meg, míg eredménytelen felbujtás esetében a lázadás előkészületét kell megállapítani. 3. A (>) bekezdésben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok a lázadás résztvevőjét illeti meg, és csak akkor érvényesül, ha az erőszakos cselekmények megkezdése előtt eleget tett a hatóság felhívásának, és a tömegzavargást elhagyta. A 4.§-hoz 1. A Btk 142.§-ának (1) bekezdése szerint a rombolás célja, a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének gyengítése. A Javaslat a rombolás jogi tárgyaként a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét jelöli meg, a gyengítés helyett pedig a gyakorlatban könnyebben értelmezhető megzavarást iktatja be. 2. A Btk 142.§-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a rombolás súlyosabban büntetendő, ha háború idején követik el. A Javaslat ezt elhagyja, mert ha a háború idején való elkövetés nem jár súlyos hátránnyal - amely a Javaslat szerint is súlyosabban minő-