Országgyűlési irományok, 1985. XIV. kötet • 398-427. sz.

1985-425 • Javaslat a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre

_ 5 - Éles különbségek alakultak ki a különféle településeken élők lakásviszonyai között. A fővárosban és a nagyvárosokban viszonylag magas infrastrukturális ellátás mellett jelentős a minőségi és mennyiségi lakáshiány, magasak a lakásterhek és mérsékeltek a lakáshozjutási lehetőségek. A kisebb települések többségében annak ellenére, hogy nem épül bérlakás és kisebb a támogatások elnyerésének lehetősége, könnyebb lakást építeni, elsősorban az alacsonyabb árak és a saját • munkavégzés nagyobb lehetősége miatt. E településeken azonban az infrastrukturális ellátás és a foglalkoztatási gondok miatt az életfeltételek nehezebbek és egyes térségekben az elvándorlás miatt továbbnöveli a városi lakáskeresletet. Az 1989. évi lakásügyi intézkedések (a piaci kamat és a gyermekszámhoz kötött törlesztési támogatás bevezetése) az új lakástámogatások szociális hatékonyságának növelését és a költségvetési kiadások további emelkedési ütemének mérséklését szolgálták. A folytatódó ingatlaninfláció miatt azonban egyes rétegek lakáshozjutási terhei tovább emelkednek. Különösen a fiatal lakásnélküliek helyzete vált kilátástalanná, mert a támogatási rendszer csak elvi lehetőséget nyújt támogatásukra. A gyakorlatban a tanácsi vevőkijelölés jelentős mérséklődése miatt a városi lakásnélküliek elsősorban a vállalkozókhoz fordulhatnak, ahol azonban a lakásokat általában készpénzért értékesitik. Ezért a fiatalok - akik jelentős megtakarítással nem rendelkeznek - nem fizetőképesek. Továbbra is éles a különbség a lakással már rendelkezők és a lakást épitők,vásárlók terhei között, csökken a személyi tulajdonú lakások mobilitása, jellemző a gazdaságtalan lakástermelés és -használat miatti pazarlás. Jelenlegi lakásrendszerünket összefoglalóan tehát az jellemzi, hogy a lakásviszonyok elmúlt évtizedben bekövetkezett javulását meghaladta a lakosság mennyiségi és minőségi jellegű igényeinek növekedési üteme. A lakásokkal és a támogatásra felhasználható pénzügyi forrásokkal való gazdálkodás a lehetségesnél sokkal rosszabb hatásfokú. A gondokat, a gazdasági változásokat és a gyorsuló inflációt követni nem képes, merev rendszer felerősíti.