Országgyűlési irományok, 1985. XIV. kötet • 398-427. sz.

1985-424 • Tájékoztató az Országgyűlés részére az 1990. évi gazdaságpolitikai programról

- 43 -166c) a gazdálkodó szervezetek lakáshozzájárulást fizetnek - költségük terhére - béralapjuk 5 %-a, vagy foglalkoztatott létszámuk után 600 Ft/hó/fő összegnek megfelelő mértékben, a hiteladósok terhe így nem nő; d) bevezetésre kerül a kamatadó, amely a kedvezményes kamattal együtt összesen 12 %-os mértékű kamatterhet jelent a hiteladósok számára. Az 1990. évi lakásintézkedések jelentősen növelik a bérlakásban lakók és kedvezményes hitellel rendelkezők kiadását. A többletterhek ellentételezésére clyan támogatási rendszer lép életbe, amely szerint a családi jövedelemnek az eltartottak száma alapján differenciált arányán felüli terhet az állam támogatásként átvállalja. Ennek lényege, hogy a bérlakásban lakó, eltartott nélküli családok a nettó jövedelmük 25 %-án felüli, az egy eltartottal rendelkezők a 20 % feletti, a két eltartottal rendelkezők a 15 % feletti, a nyugdíjas családok a 10 % feletti, a három- és többgyermekesek, valamint a 70 évnél idősebb nyugdíjasok és a 4200 Ft alatti egy főre jutó jövedelmű családok pedig a családi nettó jövedelem 5 %-a feletti lakbér és víz-, csatorna kiadásait állami támogatásként megkapják. A kedvezményes ka

matozású hitel

lel rendelkezők többletterhének kompenzálása az a), b) és d) változat esetén a következők szerint történhet. Az eltartott nélküliek családi nettó jövedelmük 30 %-a feletti, egy eltartottal rendelkezők 25 %-a feletti, a két eltartottal rendelkezők 20 %-a feletti, a nyugdíjasok, valamint a 4200 Ft alatti egy főre jutó jövedelmű családok nettó jövedelmének 10 %-a feletti törlesztési kiadásait támogatásként megkapják. 9• Ár-, jövedelem- és monetáris politi

ka Az árpolitikában a valós keresleti-kínálati viszonyokat tükröző piaci árarányok kialakítására, az árszerkezet folyamatos átalakítására kell törekedni a szabad árak arányának növelésével (pl. az