Országgyűlési irományok, 1985. XIV. kötet • 398-427. sz.

1985-424 • Tájékoztató az Országgyűlés részére az 1990. évi gazdaságpolitikai programról

-fTS- 36 Ennek megfelelően szükséges, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács a makroszintű munkaerő-piaci szabályozó központ szerepét betölthesse. Lényeges, hogy az intézményes érdekegyeztetésben valamennyi munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet - közvetlen vagy közvetett formában - részt vegyen. Az érdekegyeztetés eredményesebb működésének fontos eleme a jogkörök tisztázása, és az, hogy a partnerek az egyezségeket betartsák. A megállapodásokba tehát az ez évitől eltérően kölcsönös garanciákat szükséges beépíteni, ami az összes tárgyaló partner számára bizonyos önkorlátozást jelent. Ilyen lehet például, hogy a kormány vállalja: az érdekképviseletek egyetértése nélkül semmiféle változást nem kezdeményez a bérmechanizmusban, másfelől viszont a partnerek megállapodnak abban, hogy amennyiben a bér- és jövedelemfolyamatok a megállapodásoktól eltérően alakulnak, akkor központi intézkedésekre (pl. ár, adó, támogatáscsökkentés), a megállapodást be nem tartó vállalatoknál bázis-visszakorrigálásra, és átmenetileg (nem privatizálási célból) államigazgatási felügyelet alá vonásra kerülhet sor. A kormány számít arra, hogy a megállapodások betartása érdekében a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek is lépéseket tesznek. A fogyasztói árszínvonal kb. 19,5 %-os emelkedése magasabb az ideinél és az 1990-re korábban jelzett 15 %-nál. Az árszintemelkedésből éves szinten mintegy 6 százalékpontot tesz ki az 1989ben bekövetkezett piaci és hatósági árváltozások áthúzódó hatása. Az áralakulás döntően a termelői árak prognosztizált emelkedését tükrözi, amelyre a forint újabb leértékelése növelőleg hat. Az ártámogatások tervezett csökkentésének, valamint egyes nem alapvető termékek fogyasztási adója emelésének hatására kb. 2-2,5 % árszintemelkedés következik be. Az árprognózis kialakításánál különösen bizonytalan tényező a fogyasztási struktúra várható erőteljes változása, a leértékelés tovagyűrűző hatása. Az alapvető javak körében az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés várható a lakás- és a közüzemi szolgáltatások, a személyszállítás, az alapvető élelmiszerek, a fűtési szezont követően a háztartási energiahordozók körében.