Országgyűlési irományok, 1985. XIV. kötet • 398-427. sz.
1985-424 • Tájékoztató az Országgyűlés részére az 1990. évi gazdaságpolitikai programról
- 17 -fií-O3. A termelési szerkezetváltás főbb je llemzői Az ipar termelési szerkezetének változása a tulajdonreform és a privatizálás, a külföldi működő tőke, valamint a világbanki és más külföldi hitelforrások beáramlása, a konvertibilis export ösztönzése, a rubel export kényszerű csökkenése, az importliberalizáció, és az állami vállalkozásélénkítési program hatására felgyorsul. A piaci viszonyok erősödése, a feldolgozóipari versenyképesség elkerülhetetlen javítása a minőség emelését, a költségek csökkentését teszi szükségessé. Az anyag- és energiaigényes gyártási folyamatok jövedelmezősége, ezáltal az energetika részaránya az ipar szerkezetében - a gazdaság számos területein meglévő feszültségek mérséklése érdekében is - csökken. 1990-ben az ipari termékek termelése némileg csökken, értékesítési szerkezete radikálisan módosul. A belföldi felhasználás alig változik, a rubelexport csökkenése pedig lényegesen meghaladja a tőkés kivitel növekedését. Az 1990-re tervezett import liberalizációs és deregulációs lépéseket figyelembe véve teljes körűen a gépiparban, a kőolajbányászatban és a kőolajfeldolgozásban alakulnak ki a nyitott piacgazdaság feltételei. Ezeken a területeken a belföldi termelési árak korlátja az analóg termékek világpiaci ára. A működő tőke bevonásával (amely az ipar területén elérheti a 250-300 millió dollárt) , továbbá az exportpályázati preferenciák módosulásával bővülnek a struktúraváltás pénzügyi feltételei. A piaci viszonyok erősödése egyre érezhetőbb gátjává válik az inflációs jellegű gépipari áremeléseknek. Az ipari konvertibilis elszámolású kivitel mintegy 8 %-os növekedését az ösztönző intézkedések és a rubel elszámolású kivitel nagyarányú csökkenése kényszeríti ki. A konvertibilis export leggyorsabban a gépiparban, a feldolgozó vegyiparban és a könnyűipar területén növekszik.
