Országgyűlési irományok, 1985. XIII. kötet • 368-397. sz.

1985-374 • Összefoglaló a budapesti közlekedés helyzetéről, különös tekintettel az esetleges világkiállítás rendezésére

Az idegenforgalom számára a Bécs-Budapest Világkiállítás egyértelműen nem a két város, hanem a két ország egészének ügye. Ebben érdekei egybeesnek az egyes megyék, térségek törekvéseivel. A helyi elképzelések, tervezett programok koordinálása már folyamatban van, az idegenforgalom számít az egyes területek öntevékenységére, kezdeményezőkészségére. Az idegenforgalom fogadóképességének fejlesztése világkiállítástól függetlenül is napirenden szereplő feladat. Amennyiben a közös világkiállítás megvalósul, ez nemcsak á két város ill. ország együttműködését jelenti majd, hanem megjelennek a vendégekért, a bevételekért való vetélkedés elemei is. Ezért olyan mennyiségi és minőségi fejlesztések megvalósítása szükséges, melyek mind Budapest, mind az ország fogadóképességének pozícióit javítják, a két főváros esetében egymáshoz közelítik. A legfőbb fejlesztési feladatokat az alábbiakban vázoljuk: 1. Szállodafejlesztés Bécs jelenleg 39 ezer, míg Budapest mindössze 19 ezer szállodai férőhellyel rendelkezik. Ez a tény önmagában is alátámasztja fővárosunk szállodai férőhelyei jelentős mértékő növelésének fontosságát. A fejlesztések során a minőségi, magas színvonalú szálláshelyek arányának emelkedését kell elérni. Ennek megfelelően - Budapesten 10-12 ezer szállodai férőhely (kb. 20 szálloda) létesítése indokolt 4-5 csillagos kategóriában, döntően külföldi részvétellel megvalósuló vegyes vállalati beruházások formájában. A szállodafejlesztési program a múlt évben beindult. 2600 férőhely megvalósítása folyamatban van, további mintegy 1400 férőhely kialakítása előkészítés alatt áll. - Gyógy-idegenforgalmunk fellendítése érdekében az ország területén 10 gyógyszálló (mintegy 5000 fh) építése szükséges. Ezek telepítését - az északkelet-magyarországi térségben (Eger, Mezőkövesd, Miskolc-Tapolca, Nyíregyháza-Sóstó, Debrecen, Hajdúszoboszló) célszerű megkezdeni, - majd csatlakozhat a lánchoz Kecskemét, Szolnok, Gyula városa, - a Dunántúlon Harkány, Zalakaros, Bükk, Sárvár, Győr vehető elsődlegesen számításba. A felsorolt szállodafejlesztésekhez kb. 6-6,2 milliárd forint visszatérítendő állami alap- vagy tőkejuttatás biztosítása szükséges. 2. Kiskereskedelmi hálózatfejlesztése A főváros meglévő kiskereskedelmi hálózata erősen leterhelt, a kulturált vásárlási körülmények a forgalom növekedésével egyre kevésbé biztosíthatók. Budapest területén elengedhetetlen legalább két bevásárlóközpont kialakítása. Ezek egyikét a világkiállítás helyszínéhez közvetlenül kapcsolódóan indokolt elhelyezni. E beruházások központi támogatási igénye 2 milliárd forint. Ezenfelül nemzetközi kereskedelmi láncok bekapcsolásával külföldi működő tőke bevonása révén - központi támogatás nélkül - néhány nagyobb áruház létesítését tartjuk szükségesnek. A belvárosi szakbolthálózat, valamint a vendéglátó-ipari egységek fejlesztése terén elsősorban a magánerőre számítunk. 3. Szolgáltatásfejlesztés Budapest Európában egyedülálló adottságokkal rendelkezik a termálturizmus terén. Ennek az eddigieknél fokozottabb kiaknázása a világkiállítás látogatói számára az osztrák főváros kínálatától eltérő, sajátos idegenforgalmi attrakciót jelenthet. A Széchenyi és Lukács fürdő rekonstrukciója (a kapcsolódó infrastruktúra megfelelő kiépítése) 3 milliárd forint nagyságrendű költségvetési támogatás nyújtásával oldható meg. Néhány további fürdő (Rudas, Rác, Paskál, Csillaghegyi) helyreállítását, ül. felújítását - hozzájuk kapcsolódó kisebb volumenű szálláshely11