Országgyűlési irományok, 1985. XII. kötet • 363-367. sz.
1985-363 • Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi állami költségvetésének irányelveiről
- 26 hogy a gazdálkodók nyeresége - a pénzintézetek nélküli vállalati körben - 199o-ben 7-8 %-kal bóvül, összege eléri a 27o-28o milliárd forintot. A csökkenő nyereségadó-kulcs és a beruházások után fizetett általános forgalmi adó nagyobb mértékű visszaigénylése miatt az osztalék bevezetése mellett is tovább csökken a nyereségcentralizáció mértéke; 199o-ben a nyereség 5o, 5 %-a kerül elvonásra, s ez az 1989. évinél 1,7 százalékponttal kisebb centralizációt jelent. Az átlagos nyereségcentralizáción belül az osztalékot fizető állami vállalatoknál 53,5, a nem állami vállalkozásoknál 39,6 %-os centralizáció alakul ki. Az 1989. évi várhatóhoz képest a centralizáció az állami vállalatoknál o,7 százalékponttal növekszik, a nem állami vállalkozásoknál lo,4 százalékponttal csökken. /A nyereség és a nyereségcentralizáció alakulását részletesen a 3., 4., 5. sz. mellékletek tartalmazzák./ A nyereségadó bevételi előirányzata lo9 milliárd forint. Az adó átlagos mértéke - a nyereségadó kedvezmények, valamint az adózást megelőzően elszámolt tételek hatására - 38,9 %, a normativ 45 %-kal szemben. Az állami tulajdon utáni részesedés cimen 23,7 milliárd forint befizetési kötelezettséggel számolunk. E kötelezettségre olyan előlegfizetési rendet kell bevezetni, hogy ebből a költségvetés 199o-ben legalább 21 milliárd forint bevételhez jusson. A különleges helyzetből származó jövedelmek befizetése jelentősen, 18,7 milliárd forinttal csökken. Ennek főbb okai a következők:
