Országgyűlési irományok, 1985. XII. kötet • 363-367. sz.

1985-363 • Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi állami költségvetésének irányelveiről

- 18 helyezése csak fokozatosan történhet meg, és még hoszszu távon számolni kell azzal, hogy a lakással kapcsolatos kiadások egy részét a költségvetés finanszírozza. 199o-ben változatlan feltételekkel számolva az állami költségvetés mintegy 78 milliárd forintot költene lakáscélokra. A legnagyobb összeget változatlan rendszerben a Lakás Alap támogatása tenné ki, egyrészt azért, mert 199o-ben a Lakás Alap hiánya nem finanszírozható az 1989. évihez hasonló módon, másrészt, mert az infláció növekedésével együtt várhatóan emelkedik a betéti kamatok szintje, és ez óhatatlanul maga után vonja a Lakás Alap-kötvények kamatának emelkedését is. Az uj hitelek utáni törlesztési támogatások 199o-ben még kisebb összeget /5,3 milliárd forintot/ tesznek ki, hiszen az uj rendszer még csak most indult. A támogatási automatizmusok révén várhatóan e körben is jókora emelkedés következik be. A lakásterhek szétosztására több módszer, elképzelés fogalmazható meg. A lakással kapcsolatos terheket a költségvetés és a támogatások kedvezményezettjei között kellene megosztani. Ez alapjában két dolgot jelent; egyrészt a lakbértámogatások, másrészt a lakásokkal kapcsolatos hitelek kedvezményeinek csökkentését. A bérlakásokkal összefüggő költségvetési terhek csökkentése elkerülhetetlen. Az előirányzatban azzal számolunk, hogy a lakóház-felujitás támogatása nem lehet több 3,5-4 milliárd forintnál, a változatlan feltételek mellett számitott lo milliárd forinttal szemben.