Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-362 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a szénbányászati szerkezetátalakításáról

-j29- 2 fel, és az aknát bezárjuk. Gyorsított lefejtés miatt kerül bezárásra a Farkaslyuki Akna. 1990-2000. között elsősorban a szénvagyon kimerülése miatt további 8 mélyművelésű bánya szűnik meg. A maradó bányák széntermelési kapacitása 2000-ig 8 Mt/évre csökken. Ezen szénmennyiség mellett a meglévő szénerőművek csak csűcsrajárathatók, esetleg egyes erőműveket (400-500 MW) le kell állítani. A lakossági igényekben 1,0-1,5 Mt hiány mutatkozik. A hazai szénerőművek kis fajlagos fűtőértékű szenek eltüzelésére készültek, ilyen kis fűtőértékű szeneknek szállítása nem gazdaságos és a környező országokból nem szerezhető be. A magas fűtőértékű szenek eltüzelésére a kazánokat teljesen át kellene alakítani, vagy helyettük szénhidrogén tüzelésű kazánokat építeni. A lakossági szénigények távlatban történő csökkenését prognosztizálni lehet a földgáztüzelés elterjedésével, melynek azonban hálózatfejlesztési korlátai vannak. így a szénigény kielégítése csak az olajtüzelésre való visszatéréssel lenne megoldható. Ennek ellent mond az a körülmény, hogy a lakosság szénpiaca az ország északi, keleti részén fekszik, ahol a tüzelőberendezések cseréje és a drágább tüzelőanyag a lakosságra nehezen elviselhető terheket jelentene. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az európai piacon kapható, a hazai szénnél mintegy másfél-kétszer magasabb fűtőértékű szén eltüzelésére kellene a lakosságnak felkészülnie . A fogyasztói igények alapján tehát indokolt a mélyműveléses széntermelés 11-12 Mt mennyisége. Ehhez szükséges néhány mezőkapcsolás, a működő bányák műszaki színvonalának növelése, a jobb munkaszervezés és takarékos gazdálkodás, általában a koncentráció előnyeinek tudatos kihasználása. Új mélyművelésű bányaként számításba jöhet a Dubicsányi Bánya, és Ajka II.