Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-361 • Tájékoztató az Országgyűlés részére az 1990. évi jegybanki politika irányelveiről; az 1990-92. évi gazdaságpolitikai program egyes nemzetközi összefüggéseiről, az IMF-hitelmegállapodás előkészítéséről

-9 - 7 ­összhang javítását tekinti elsődleges feladatnak, és csak má­sodsorban törekszik új elemek bevezetésére. Ennek megfelelően viszonylagos stabilitás érvényesül a jegybanki refinanszírozá­si keretek kialakításának módszerében, illetve a globális re­finanszírozási mechanizmus működtetésében. A globális refinan­szírozási keretek kialakítására az egyes negyedévekre vonatko­zó monetáris terv kereteivel összhangban kerül sor. A kötelező tartalékráta - amelyet a bankoknál lévő valamennyi betét, le­tét, vállalkozásra átvett pénzeszköz után kell képezni - mér­téke az év elején 18 %. A jegybank az év folyamán aktívan kí­ván élni a tartalékráta mértékének változtatásával, amennyiben a bankrendszerben a kívánatosnál számottevően nagyobb likvidi­tás jelentkezik. A jegybanki eszközrendszeren belül erősíteni kell a jegybanki kamatpolitika szerepét, ennek keretében fokozni szükséges a jegybanki kamatok rugalmasságát és tovább kell egyszerűsíteni a kamatlábak szerkezetét. A jegybanki kamatok kialakítására a jegybank az alábbiakban ismertetett mechanizmust kívánja beve­zetni: A folyószámlahitelek esetében és az éven túli refinanszíro­zó hitelek nyújtásánál ún. jegybanki alapkamat kerül alkal­mazásra. Az alapkamatszint két összetevője a jegybank kül­földi forrásainak átlagos költsége, valamint a forint reál effektív árfolyamának alakulása. (Ez utóbbit leegyszerűsít­ve a legfontosabb konvertibilis valutákat kibocsátó orszá­gok várható átlagos inflációs rátája és a tervezett magyar termelői árindex különbözeteként értelmezhetjük.) A jegy­banki alapkamat olyan irányadó kamatláb, amellyel a jegy­bank elő kívánja mozdítani a forint és a külföldi valuták közötti megfelelő - a megtakarítási politika céljaival összhangban álló - relatív árak kialakítását. Az alapkamat fenti módon történő meghatározása egyben biztosítja azt, hogy a jegybank jellemző forrásköltségére a fedezet üzem­gazdasági alapon megteremtődjék. Az alapkamat a jegybanki

Next

/
Oldalképek
Tartalom