Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-360 • Mellékletek a Minisztertanács 1990-92. évi gazdasági programjáról készített tájékoztatóhoz

J$$>- - 14 kialakítani, amelyben a lakáshitelek piaci kamatozásúak (egyeznek a Lakásalap által kibocsájtott kötvénykamatokkal), de ebből a hiteladósok a bevezetés első évében 10 %-os mértékű kamatkedvezményt kapnak, mely három év alatt fokozatosan évente 2-2 %-kal mérséklődik. Hosszabb távon tehát csak kb. 3-4 %-os kamatkedvezmény marad fenn. Ennek megfelelően 1990. május l-jétől a régi hitelek kamata 1990-ben 10 % lenne. E megoldás a jövő évben 11 Mrd Ft költségvetési megtakarítást jelent. A lakosság havi többletkiadása a tartozás nagyságától függően differenciált. (100 ezer Ft 3 %-os kamatozású hiteltartozásnál - ahogy ezt az 5. sz. tábla is mutatja - a többletteher az első évben 440 Ft havonta, a következő évben 170 Ft, amennyiben az infláció és a hitelkamatok a jelenlegihez képest nem változnak. 3 80 ezer Ft kedvezményes tartozásnál a többletteher az első évben 1710 Ft, a következő évben 630 Ft.) E többletterhek nagysága indokolja az alacsony jövedelmű rétegeknél a kompenzálást. Az ellentételezés a hosszú távú stratégiában megjelölt, a támogatások korszerűsítése irányának megfelelően történhet. Mindazoknak, akiknek egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el 1990-ben a havi 5000 Ft-ot, és a megemelt hiteltörlesztés meghaladja a családi jövedelem kb. 20 %-át, az ezen felüli részt központi támogatásként megkapják. Ez 1990-ben 2,5 Mrd Ft kiadást jelent. E változat előnye, hogy a terhek a tartozás nagyságától, tehát a kapott támogatás mértékétől függően differenciálódnak. Hátránya, az, hogy a szerződésben szereplő kamat mértéket törvénnyel kell módosítani, valamint az, hogy - a kompenzáció ellenére - egyes, egyébként is jelentős törlesztést vállaló családok helyzete nagymértékben romlik. E változat esetén is szükséges a törlesztési támogatások előtakarékossághoz kötésének meghirdetése, és indokolt a jelenlegi törlesztési támogatási rendszert is korszerűsíteni oly módon, hogy a törlesztési támogatás az eltartott gyermekek száma mellett a családi jövedelmektől is függjön.