Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-360 • Mellékletek a Minisztertanács 1990-92. évi gazdasági programjáról készített tájékoztatóhoz

Jjfir - 6 ­tékben beépülnek, a központi támogatások mérséklődnek. Ez esetben a támogatásokban azok a családok részesülhetnek, akik valamilyen oknál fogva nem képesek átlagos mértékű jövedelmek megszerzésére. Változatlanul megmarad a munkáltatói támogatás, mely kiegészíti a központi támogatásokat. Várható, hogy a munkáltatók megkötöttsé­gek nélkül elsősorban munkaadói érdekeik alapján készpénzpótló, illetve a hiteltörlesztés terheit enyhítő támogatásokat nyújta­nak. A helyi támogatásokat a tanácsok kizárólag rászorultsági alapon nyújtják. A másik ("B") változatban az állam általában nem a tulajdonszer­zést, hanem a lakáshasználatot támogatja egységes rendszer kere­tében. Ebből következik, hogy a jelenlegihez képest nő a bérlaká­sok jelentősége és aránya. A városokban a lakáshozjutás döntő formája a bérlet, a lakástulajdon csak az átlagosnál nagyobb jö­vedelmű, jelentős megtakarítást vállaló családok jellemző lakás­használata. A nem városi településeken - ahol a lakásépítés költ­ségei alacsonyabbak - továbbra is a tulajdon az általános lakás­használati forma. E változat szerint az előző változathoz hason­lóan kell módosítani a jelenlegi állami bérlakások tulajdonviszo­nyait. Különbség azonban, hogy mivel nagyobb szerepe van a bérla­kásoknak, és azok nem csak szociális típusú lakások, a bérlők számára történő eladás lényegesen kisebb mértékű lehet. Ez eset­ben a bérlakások piaci jellegűek lesznek, a helyi önkormányzatok a bérlakások kisebb hányadát elkülöníthetik szociális célokra. A piaci jellegű bérlakások bérleti feltételeit és a lakbéreket he­lyileg, a bérlő és bérbeadó megállapodása alapján határozzák meg. E változat egységes támogatási rendszert tartalmaz, amelyben a támogatások kizárólag a család jövedelméhez kötődnek, függetlenül attól, hogy a támogatottak lakástulajdonosok vagy bérlők. Állam­polgári jogon mindenkinek, akinek lakásterhei akár törlesztés akár lakbér formájában meghaladják családi jövedelmének központi­lag meghatározott mértékét, az azon felüli részt az állam átvál­lalja egy társadalmilag átlagos méretű és minőségű lakáshasznála­ti szintig. Ez azt jelenti, hogy e változat bevezetése esetén az

Next

/
Oldalképek
Tartalom