Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-360 • Mellékletek a Minisztertanács 1990-92. évi gazdasági programjáról készített tájékoztatóhoz

- 3 ­-1&7­Háztartási energia A háztartási energiánál a támogatás változatlan szinten tartása is a támogatott körben (szilárd tüzelőanyagok, távhő) 10 % körüli termelői áremelés esetén, a fogyasztói árakban közel 25 %-os nö­vekedést igényelne. Az "objektív" költségnövekedéseket is figye­lembe véve az ártámogatások az időszak végére történő megszünte­tése évi 4-5 milliárd forintos támogatás csökkentést tenne szük­ségessé. Ennek megvalósítása azonban komplex energiapolitikai koncepció és kompenzálási módszerek megfelelő kidolgozása nélkül kétséges. Az 1990. évre előirányzott támogatáscsökkentés mértéke így 3 milliárd forint, együtt a termelői árak növekedésével a támogatott körben (szén, távhő) átlagban 40-45 %-os fogyasztói áremelkedést feltételez. Az élelmiszergazdaság támogatása Ez a terület a támogatáscsökkentési program egyik legkritikusabb területe. Mivel a támogatáscsökkentés a korábbiakban alapvetően nem egyes támogatási jogcímek megszüntetésére, hanem csak azok "megnyirbálására" irányult, a megmaradó automatizmusok a támoga­tások növekedését eredményezték. Az 1989. évi kétszeri forintleértékelés hatására a műtrágya árkiegészítés tervezett csökkentése meghiú­sult, a fehérje import ártámogatása pedig gyors ütem­ben növekedett. Év közben többlettámogatásról is szü­letett döntés (élelmiszergazdaság 3 %-os kamatprefe­renciája) . 1990-ben 8 milliárd forint (az 1989. évi termelői támogatások 30 %-át meghaladó) támogatás szűnik meg. A műtrágya ártámogatását (tekintettel a szabad árforma 1990. évi bevezetésére) nem célszerű kulcsos formában fenntartani, mert az a költségvetési egyensúlyt veszélyeztetné. így csak a naturális fajlagosokkal megállapított támogatás átmeneti és degresszív mű­ködtetése jöhet szóba (Ft/mennyiségi egység stb.). A kedvezőtlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom