Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-359 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a Minisztertanács 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról

- 41 -ÍS5-" E követelmények oldaláról közelítve népgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek kb. 15 %-kal (nettó 13-14 %-kal) növekedhetnek. Figyelembe véve, hogy az egészségügyi és oktatási intézményekben az idei intézkedések áthúzódó hatásán és az átlagosnál magasabb automatikus bérnövekedésen felül további 8 milliárd forint bérpolitikai intézkedés valósul meg, a vállalati szférában kb. 13 %-os bruttó átlagkereset növekedés engedhető meg. Ennél nagyobb bérkiáramlás a bérarányok torzulásához és az infláció gyorsulásához vezetne. Az idei tapasztalatok alapján - amikor a vállalatoknál ténylegesen nagyobb átlagkereset növekedés valósul meg -, ez a növekedés szigorúbb feltételeket igényel. Ezért az idei liberalizált bérszabályozási rendszer fenntartása mellett a makro- és középszintű bérmegállapodások tengelyébe az önkorlátozó szemléletet kell állítani. Az érdekegyeztetés olyan rendszerét szükséges kialakítani, amely az ideinél hatásosabb szankciókat érvényesít a megállapodásban szereplő átlagbérhatár túllépése esetén. Az ár-bérfolyamatokat negyedévenként értékelni kell. A pénzbeli társadalmi jövedelmeknél - a demográfiai hatásokra bekövetkező növekedésen és az áthúzódó hatásokon felül - legfeljebb 35 milliárd forint éves kihatású szociálpolitikai intézkedésre nyílik lehetőség. Ezen kívül a lakásterhek növekedését szűk körben külön kompenzálják. A 35 milliárd forintos összegből kb. 31 Md Ft szolgálná a fogyasztói áremelkedések részbeni ellensúlyozását, kb. 1 Md Ft a családi pótlék állampolgári joggá való kiterjesztését és 3 Md Ft a szociálpolitikai programot. (Az árkompenzációra vonatkozó konkrét javaslatot lásd részletesebben a 4. számú mellékletben

). A családi pótlékon kívül más szociális ellátások (GYED, GYES) igénybevételi lehetőségét bővítő intézkedésre nincs lehetőség 1990-ben. A nyugdíjrendszerben kisebb korrekciós intézkedések