Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-359 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a Minisztertanács 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról

- 29 -Z4-3Az élelmiszergazdaságban a hazai ökológiai potenciál hasznosítása az eddiginél szigorúbb hatékonysági gazdasági kritériumok érvényesítésével valósítható meg. Ennek érdekében az élelmiszerek döntő többsége szabad árformába kerül, ugyanakkor a termelési támogatások nagy része fokozatosan megszűnik. 1990-től a beruházási támogatások korszerűsödő rendszere a hatékonyan gazdálkodó üzemeknek kedvez. Mivel a belföldi élelmiszerfogyasztás az elkövetkező években a legkedvezőbb esetben is csak stagnál, a termelés húzóereje a külpiaci lehetőségek jelenleginél jobb kihasználása lehet. Ehhez az export szerkezetében elmozdulás szükséges a jobb exportgazdaságosságú termékek irányába, s ezáltal a központi finanszírozási igény mérséklésére. A szerkezetváltoztatás és a konvertibilis áruforgalmi aktívum szinttartásának, illetve növelésének egyidejű igénye a külkereskedelmi munka hatékonyságának javítását feltételezi. Ezért csak olyan mértékű és szerkezetű termelés szükséges, amely az alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosít, az ezen felüli árualap pedig a jelenleginél gazdaságosabban exportálható. A mezőgazdasági termékek termelése összességében stagnál, szerkezetében azonban a piaci követelményekhez igazodva változik. A növénytermelés arányának növelésével számottevően javítani szükséges a termelés makrostruktúráját. Elsősorban a hüvelyesek, az olajtartalmú növények és vetőmagvak termelésének bővülése prognosztizálható. A külpiaci verseny éleződése, a belföldi költségek számottevő növekedése és termőhelyi korlátok miatt a gabonatermelés optimális mennyisége továbbra sem haladhatja meg a 15-16 millió tonnát. Az elért termelési szint stabilizálása mellett fel kell gyorsítani a piacképesség érdemi javítását szolgáló termeltetési, piackutató-, szervező munkát. A kertészeti ágazatokban folytatódik a